„Örök szerelem, ettől nem lehet elszakadni” – így vallott a visszatéréséről a Mandinernek az olimpiai bajnok
Szász Emese a decemberi országos csapatbajnokságon a gyermekei előtt léphet ismét pástra.
A 2008-as gazdasági válság óta Európában egy sor országban alig van növekedés, stagnálás van, recesszió. Lassan tíz éve látjuk, hogy ez a recept nem jó. Interjú.
„Húsz éve olyan növekedésben élünk, amelyikből szinte semmit nem érezni. Sőt: eközben roppant módon megnőtt az emberek eladósodottsága, ez volt az ára, hogy fenn tudják tartani vagy növelni az életszínvonalukat. Ez a legfontosabb. Ráadásul lassan tíz éve mindent feláldozunk a növekedésért, a jelek szerint hiába.
Ezt hogy érti?
„Úgy, hogy a 2008-as gazdasági válság óta Európában egy sor országban alig van növekedés, stagnálás van, recesszió. És ezen mindenhol megszorító intézkedésekkel akarnak változtatni. És ennek érdekében csökkentik a fizetéseket, a juttatásokat, sutba dobják a jóléti államot, korlátozzák a munkavállalók jogait, kevesebbet költenek oktatásra – mindezt miért? Hogy elnyerjék a hitelminősítők jóindulatát, és beinduljon a növekedés. De lassan tíz éve látjuk, hogy ez a recept nem jó. (...)
Már az 1970-es évek óta a közgazdaságtan egyik nagy kérdése, hogy mik a növekedés határai. Igen, az utóbbi idők jól hangzó kifejezései a »zöld energia«, »zöld növekedés« vagy »kék energia« – mindenki választhat magának színt kedve szerint. Jól hangzik, hogy növekedhetünk anélkül is, hogy, mondjuk, ugyanannyi energiát használunk fel, ugyanannyi vagy kevesebb káros anyagot bocsátunk ki, de nézzük a számokat, végül is tudós vagyok! Az Eurostat szerint ha nő a gazdaság, az energiafelhasználás, a károsanyag-kibocsátás összességében ugyancsak nőni fog. Szintén a számok mutatják, hogy ez csak akkor csökkent, ha gazdasági válság volt, elmaradt a növekedés. Ez történik harmincéves távlatban. Vegyük csak a szén-dioxid-kibocsátást. Tegyük fel, hogy a magyar gazdaság egyre kevesebb szén-dioxid árán állít elő egyeurónyi értéket. Mert mondjuk az autóink egyre kevesebb üzemanyagot fogyasztanak, vagy tartós égőt teszünk a lámpába. Mégis mi történik? Az energiafelhasználás, a kibocsátás összességében mégis nő. Európában az üzemanyag-felhasználás évtizedek óta folyamatosan nő, és tudja, miért? Pedig a technológia közben folyamatosan fejlődik.
Akkor miért?
Mert ha vesz egy kisebb fogyasztású autót, akkor azt mondja: rendben, ezzel az autóval olcsóbban közlekedem, de jó! És mit csinál közben? Többet használja, mert úgyis olcsóbb, vagy a megspórolt benzinpénzen vesz magának egy fapados repülőjegyet, és elmegy vakációzni, miközben eléget a repülő pár tonna kerozint. Vagyis összességében semmi nem javul ezzel a szemlélettel.”