„Az elmúlt évtized egyik kulcskérdése, hogy mi lett az EU-tól jött pénzzel. A kérdés feltevésének azért van különös aktualitása, mert éppen egy átmeneti időszak van. Az előző EU-s pénzügyi támogatási ciklus már kifutott, az újból pedig még nem jött pénz.
Az utóbbi hetekben elhangzott néhány erős állítás a pénz eddigi felhasználásáról. A Világgazdaság májusi konferenciáján hangzott el ez a mondat: „Ha a jelenlegi irányok, keretek mentén költi el az ország az EU-pénzt, akkor az Magyarország legnagyobb tragédiáját okozhatja”. Közben ugyanezekben a napokban szakértők sora magyarázta el, hogy a 2016 első negyedévi GDP-adat azért lett ennyire rossz, mert pont ebben a negyedévben nem jött pénz az EU-tól. Az utóbbi évek magyar növekedését kizárólag az EU-s pénzeknek köszönhettük e magyarázat szerint. Ezt a tézist erősítik a beruházások drámai visszaeséséről szóló első negyedéves adatok is.
A két értelmezés látszólag ellentmond egymásnak: az egyik ártalmasnak, a másik a magyar gazdaság megmentőjének állítja be az EU-s pénzeket, ám valójában a két magyarázat nem zárja ki egymást. Mert ha tényleg az EU-s pénzek elmaradása okozza a stagnálás közeli helyzetet, akkor ez azt is jelenti, hogy az elmúlt évtizedben érkezett tízezermilliárd forint nem bírta beindítani a gazdaságot, hanem úgy éltük fel a pénzt, hogy abból nem lett semmi olyan, ami már a saját lábán is megáll.
A többi 2004-ben csatlakozott, az egykori szovjet blokkhoz tartozó országban is ugyanúgy leálltak idén az EU-s pénzek, mégis mindenütt sokkal élénkebb maradt a növekedés.
EZ ARRA UTAL, HOGY A MAGYAR GAZDASÁGOT AZ EU-S PÉNZEK LÉLEGEZTETŐGÉPKÉNT TARTJÁK ÉLETBEN, MARADANDÓ HATÁS NÉLKÜL.”