A magyar gazdaságot az uniós pénzek lélegeztetőgépként tartják életben, maradandó hatás nélkül.
„Az elmúlt évtized egyik kulcskérdése, hogy mi lett az EU-tól jött pénzzel. A kérdés feltevésének azért van különös aktualitása, mert éppen egy átmeneti időszak van. Az előző EU-s pénzügyi támogatási ciklus már kifutott, az újból pedig még nem jött pénz.
Az utóbbi hetekben elhangzott néhány erős állítás a pénz eddigi felhasználásáról. A Világgazdaság májusi konferenciáján hangzott el ez a mondat: „Ha a jelenlegi irányok, keretek mentén költi el az ország az EU-pénzt, akkor az Magyarország legnagyobb tragédiáját okozhatja”. Közben ugyanezekben a napokban szakértők sora magyarázta el, hogy a 2016 első negyedévi GDP-adat azért lett ennyire rossz, mert pont ebben a negyedévben nem jött pénz az EU-tól. Az utóbbi évek magyar növekedését kizárólag az EU-s pénzeknek köszönhettük e magyarázat szerint. Ezt a tézist erősítik a beruházások drámai visszaeséséről szóló első negyedéves adatok is.
A két értelmezés látszólag ellentmond egymásnak: az egyik ártalmasnak, a másik a magyar gazdaság megmentőjének állítja be az EU-s pénzeket, ám valójában a két magyarázat nem zárja ki egymást. Mert ha tényleg az EU-s pénzek elmaradása okozza a stagnálás közeli helyzetet, akkor ez azt is jelenti, hogy az elmúlt évtizedben érkezett tízezermilliárd forint nem bírta beindítani a gazdaságot, hanem úgy éltük fel a pénzt, hogy abból nem lett semmi olyan, ami már a saját lábán is megáll.
A többi 2004-ben csatlakozott, az egykori szovjet blokkhoz tartozó országban is ugyanúgy leálltak idén az EU-s pénzek, mégis mindenütt sokkal élénkebb maradt a növekedés.
EZ ARRA UTAL, HOGY A MAGYAR GAZDASÁGOT AZ EU-S PÉNZEK LÉLEGEZTETŐGÉPKÉNT TARTJÁK ÉLETBEN, MARADANDÓ HATÁS NÉLKÜL.”
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
Konkrétan fogalmazott a magyarellenes EP-képviselő.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
