Lazítás vagy megszorítás?

2016. május 17. 07:32

Közvetlen gazdasági bajaink nincsenek. Lehetnek viszont, ha nem költünk többet kutatás-fejlesztésre és oktatásra.

2016. május 17. 07:32
Szajlai Csaba
Magyar Hírlap

Közvetlen gazdasági bajaink nincsenek. Lehetnek viszont, ha nem költünk többet kutatás-fejlesztésre és oktatásra. Egyébiránt egy ország közpénzügyeinek fenntarthatóságát ma már nem a költségvetési hiány, hanem az ország adósságának GDP-hez viszonyított aránya jelzi. Miközben ezek a mutatók az Egyesült Államoktól Japánon keresztül Angliáig nőttek, nem is kevéssé, addig a magyar adósságráta csökkent. Ez azt jelenti, hogy a mai helyzet nem hasonlít az elmúlt évtizedekhez, amikor a külső adósság „menedzselése” kényszerpályára vitte az egész gazdaságpolitikát.

Közben óriási - hitelességi – tartalék az is, hogy hazánk kint maradt a finanszírozási piacon. Megszűnt a nemzetközi színvonalat sokszorosan meghaladó kamatszint, és az árstabilitás is kialakult – gyakorlatilag nincs infláció. Mindez pedig nem pusztán az állam, hanem a vállalkozások és a háztartások számára is kiszámíthatóbb környezetet jelent.

Úgy tűnik, a kormány számára a lényeg a fenntartható növekedés, miután a jegybankok – globális értelemben - kifogyni látszanak a tűzerőből. De a fiskális politika talán segíthet – ha lesz némi gyeplőlazítás, az nem cél, sokkal inkább eszköz.

Lazítás vagy megszorítás? A számok tükrében maradjunk annyiban: költségvetés – kis hiánnyal.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 3 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
moha
2016. május 17. 08:41
...lakáj újságírás...a XXI.században...szép..csak azt tudnám kinek írja...a tömeg gondolkodó emberekből ( is) áll...az elit pontosan tudja mi a helyzet...a külföldiek nem tudnak magyarul...szóval kinek??
Berecskereki
2016. május 17. 08:23
„Nullás büdzsén azt értjük, hogy az államháztartás bevételi és kiadási oldala megegyezik – írja Szajlai. Tévedésben van, mert nemcsak ezt értjük, hanem azt is; A bevételi oldalból levonjuk az államadósság kamatokkal csökkentet kiadási oldalt és eredményül nullát kapunk. A Az sem igaz, hogy „Az egyensúlyi állapotnak ára is van: fékezi a gazdasági növekedést, azaz állami beruházásoktól, fejlesztésektől von el forrásokat. Cirka ezermilliárd forintot. „ mert ha a gazdaság, a termelés növekszik, akkor nem beszélhetünk fékezésről. Ebben az esetben a szükséges többletet a növekedés biztosítja. Sőt! A növekedés nagysága még arra is lehetőséget biztosíthatja, hogy az adók csökkenjenek. „Közvetlen gazdasági bajaink nincsenek. Lehetnek viszont, ha nem költünk többet kutatás-fejlesztésre és oktatásra.” – állítja Szajlai. A lényeg azonban nem ez, hanem az milyen hatékonysággal költjük el a rendelkezésre álló forrásokat. Szerintem jelenleg elsősorban ezzel van a probléma.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!