Önfelszámoló liberálisok

„Amíg tehát a klasszikus liberalizmus a választás lehetőségét és szabadságát, a toleranciát, a nyitottságot, a pluralizmust, a vélemények és nézetek, értékek és szokások sokszínűségét és egyenjogúságát garantálta törvények és intézmények segítségével, addig a neoliberalizmus követelményeket szab meg, előírja, s fokozatosan törvényesíti (lásd TTIP), hogyan is kell »szabadon« élni, gondolkodni, cselekedni.

Ez utóbbi már újra ideo­lógiai cselekvés, nyomásgyakorlás, eszmei diktatúra – a szabadság nevében. (A fasizmus és a kommunizmus is »nemes eszmék« nevében kényszerített és diktált.)

Az eszmék részleteit már jól ismerjük: a piac mindenhatóságát kell hirdetni és vallani az állam »torzulásaival« szemben; a nemzetállam, a nemzettudat elavultságát kell vallani és világpolgárrá, kozmopolitává kell válni; le kell vetkőzni a közösségi kötöttségeket, s individualista módjára élvezni kell a napok fogyasztói létmódjának új és új csodáit; nem szabad hinni a családban, a gyermeknemzésben, mert az béklyóz és gátol az önérvényesülésben; a velünk született nemi adottságunk is béklyó, helyette magunk válasszuk meg, hogy milyen nemhez kívánunk tartozni (lásd svéd semleges vécék); a kereszténységgel szakítani kell, mert önkényt gyakorol felettünk, legyünk helyette ateisták; a régi erkölcsöket a sutba kell dobni, mert gátolnak a szabad cselekvésben stb.

És általában: mindig, mindenkor a másságot, a kisebbségeket (kivéve határon túli nemzeti kisebbségek) kell szeretni, mert – ugyebár – nem szabad engedni a többség diktatúrájának. Ez utóbbi egyébként szakítást jelent a demokráciával is! S végül: azért kell támogatni Európa elözönlését migránsokkal, mert az iszlám egy új lehetőséget jelent Európának. Főleg azoknak, akik Európa szétverésére játszanak.

Szabad akkor vagyok, ha nem fenyeget az önkény. Ha valaki előírja, hogyan legyek szabad: az önkény. A XXI. századi neoliberalizmus tehát nem más, mint a liberalizmus ellenkezőbe fordulása, kiherélése és komédiája – nagyon is világos globális érdekek mentén. Ez a neoliberalizmus nem szabaddá, hanem rabbá teszi a világ összes polgárát. Egy felfuvalkodott globális elitréteg önkénye, amely mára a szabadság legnagyobb ellensége lett.”