Budapesten többet kaptunk, mint egy világeseményt
A Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke, Sebastian Coe elárulta, mivel nyűgözték le a magyarok.
Egy vadonatúj múzeum felépítésén dolgozom, ahol a jövő segítségével fogjuk elmesélni a közlekedés múltját – miközben Budapesten úgy alakult, hogy inkább a múlt eszközeivel alakítják a közlekedés jövőjét. Interjú.
„A közlekedési múzeum megbízott igazgatói posztja a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezetése után mellékvágánynak, vakvágánynak tűnhet. Így van ez?
Kihívás számomra ez a megbízás. Egy vadonatúj múzeum felépítésén dolgozom, ahol a jövő segítségével fogjuk elmesélni a közlekedés múltját – miközben Budapesten úgy alakult, hogy inkább a múlt eszközeivel alakítják a közlekedés jövőjét. Ez utóbbi igen szorosan összefügg azzal, hogy már nem dolgozom a fővárosnál. Tavaly voltak nagyon izgalmas feladataim, főleg külföldön, a közlekedésszervezés és oktatás területén. A MÁV és a Volán összehangolásán is dolgoztam, készítettem egy koncepciót a nemzeti fejlesztési miniszternek, amely alapján több lépés is megvalósul, bár bőven maradt még teendő. (...)
Mi a véleménye a tervezett fővárosi vasútfejlesztésekről?
A budapesti közlekedési fejlesztések fókusza eltolódott a fővárosi önkormányzattól a kormány felé. Az új beruházások tekintetében a vasút kap prioritást. Ferihegy 1-től átkerül a távolsági vonatok állomása egy új föld alatti pályaudvarra, a 2-es terminál alá, amelynek elindításában miniszteri biztosként nekem is részem volt. Ezzel létrejön egy új, átszállás nélküli vasúti kapcsolat a repülőtérről a budapesti belváros és kelet-magyarországi nagyvárosok felé, sőt, akár később Győr és Pécs felé is. Az olimpiai pályázat nyomán a körvasúton is kiépülhetnek azok a megállók, amelyek évtizedes adósságai a közlekedésfejlesztésnek. Fontos, hogy a vasút beolvadjon Budapest közlekedési vérkeringésébe.
Mit szól a Nyugati és a Déli pályaudvar átépítéséhez?
Az elővárosi-városi vasútvonalak fejlesztése egyre több utast hoz majd a fejpályaudvarokra, ezek rekonstrukciója elkerülhetetlen. A MÁV óriási rozsdaövezeteket hagyott hátra Budapesten és országszerte. Ezek rendezése most elkezdődött, erről szól a Nyugati pályaudvar tervezett felülépítése és a környék nagyarányú parkosítása is. A Déli pályaudvarnál is érdemes megvizsgálni, hogy mekkora, döntően üzemi területek szabadíthatók fel. Becslésem szerint a Déli és környéke mai bruttó vasúti területének nyolcvan százaléka felszabadítható úgy, hogy az utasforgalom nagy része ebből nem érez meg semmit. Szerencsésebbnek tartanám, ha a budai fejpályaudvar megmaradna. A növekvő utasforgalom kiszolgálása és bekötése Buda középső és északi részei felé a Délin keresztül lehetséges.
Miként vélekedik az agglomerációs közlekedés állami visszavételéről?
Egységesnek kell maradnia a tarifának, a menetrendnek, a rendkívüli helyzetek kezelésének, például pótlóbuszok megszervezésének és az utastájékoztatásnak. Ha ezek egységesen vannak szervezve, akkor az utasoknak lényegtelen az üzemeltető személye. Mára a BKK-nak lényegében épp ez a típusú összhang megteremtése, a közlekedésszervezés az egyetlen megmaradt feladata. Amennyiben a HÉV-ek és az elővárosi buszok révén a budapesti közlekedés egy része most állami kézbe kerül, megfontolandó, hogy a BKK is részben állami tulajdonba kerüljön.”