Hosszú Katinka, egy ország hőse

„Katinka kiállása olyan problémára világít rá, ami jellemzi az egész ország gépezetét: soha nem teszünk egyetlen lépést sem a jövő felé, amíg valaki elég hangosan (és nagy nyilvánosság előtt) rá nem világít arra, hogy a döntésképtelen és felelősség elől menekülő arctalan senkik gyáva megalkuvása csak a létfenntartásra elegendő, de arra is csak azért, mert vannak, akik helyettük küzdenek meg érte. Nem csodálom, hogy Katinkának ebből elege lett, mert egyike volt a küzdőknek, és csupán az egyetlen közülük, aki a jövő sportembereinek jobb körülményeket követelt. Utoljára hagytam a mai legfontosabb tanítást, ugyanis ezen a téren kell végleg leborulnunk a hölgy színe előtt.

Valami, előttem ismeretlen (na jó, persze nem az) oknál fogva ma divat Magyarországot »szarországozni«. A saját, szerény képességeik és lustaságuk miatt folyamatosan panaszkodó embereknek természetesen könnyebb szidni az országot, mint megpróbálni tenni érte valamit (ne adj isten dolgozni érte). Az országot és annak politikusait azonban szét kell tudni választani, és, ahogy Katinka példáján is látjuk, az igazi lojalitás az, amikor a szívünkre hallgatunk, és nem azoknak fogadunk hűséget feltétlenül, akiktől a pénzt kapjuk. „Továbbra is imádom Magyarországot, az országot fogom képviselni és itt fogok készülni” – hallhattuk. Vannak itt Magyarországon még olyan szereplők, akikre érdemes hallgatni, mert utat tudnak mutatni hozzáállás terén.”