Létezik-e már Orbán-rendszer?

„Inkább az a kérdés, vajon tényleg létezik-e már itt Orbán-rendszer?

Ahogy a vicc mondja: még nem, de igény az volna rá.

Alighanem 2018-ban dől majd el a dolog. Három ciklus alatt már tényleg rendszerré szilárdulhat mindaz, amit kötcsei irata óta Orbán Viktor szisztematikusan csinál. Centrális erőtér koncepciója eddig jól funkcionál, stratégiája beválni látszik, taktikailag pedig rendre ő uralja a játékteret. A rezsicsökkentéssel, illetve migrációs politikájával, bárhogy vélekedjünk is ezekről, tartós lépéselőnyökhöz jutott a szociális és a nemzeti dimenzióban. Mindkettővel azt az érzületet találta telibe, ami a válság sújtotta Európa társadalmainak meghatározó vágya ma: a biztonságot.

Ellenzéke – centrumhelyzetének pólusai – mindmáig hozzá képest politizálnak, nyomkövető »stratégiájuk« képtelen alternatívát képezni vele szemben.

(…)

A magát demokratikus baloldalként megnevező ellenzéki erő – melynek együttes támogatottsága elvileg még mindig felülmúlná a Jobbikot – halmazati büntetések terhét cipeli. Először is az a gyakorlati paradoxon sújtja, hogy ha az MSZP és a Demokratikus Koalíció netán összefogna, voksaik számát az sem növelheti. Gyurcsány Ferenc személye sok baloldali szavazót riasztana el, nem beszélve arról, hogy egyetlenegy Fideszből kiszeretőt sem nyerne meg. Talán csak az Orbán-fóbiában pendülnek egy húron, de abban is rosszul. Túlgyűlölik Orbánt, ahelyett, hogy a társadalom számára is érvényesen, vonzó másságot kínálva elemeznék. Saját levükben főnek régóta már, de ez a lé: párolog.

Ők sem értik, hogy annak, aki le akarja győzni Orbán Viktort, sürgősen paradigmát kellene váltania.”