„A hozzám hasonlók kishitűségét kezdi megrendíteni, hogy Franciaország – Putyin keddi értelmezése szerint – szövetségesként száll be a harcba. Küszöbön áll Nagy-Britannia csatlakozása is. Közben az USA hadvezetése kénytelen kelletlen, de folyamatosan egyeztet az orosz vezérkarral. Lassan nincs hét, hogy a nyugati hatalmak vezetői – beleértve az USA elnökét is –, továbbá Szaúd-Arábia, Izrael és a térség más államainak vezetői ne konzultálnának az orosz államfővel, vagy a mostanában egyre többet szereplő Medvegyev kormányfővel. Irán, Irak, Szíria, Oroszországgal együtt Bagdadban hozott létre katonai központot az iszlámmal takarózó sátánisták elleni harcra. És rendre Oroszország mellett teszi le a garast a kínai vezetés.
Persze, én nem hagyom megtéveszteni magam. Hiszek a nyugati vezetőknek, meg a nyugati hírügynökségek közléseit kritikátlanul átvevő magyar sajtónak: Oroszországnak tényleg rosszul megy. Különösen most, hogy egy magát megnevezni nem kívánó magas rangú európai diplomatára hivatkozva azt jelentettea Reuters brit hírügynökség, hogy a világ 19 legnagyobb gazdaságát, köztük Oroszországot, továbbá az Európai Uniót tömörítő G20-csoport múlt hétvégi törökországi csúcstalálkozóján egyesek úgy döntöttek: az ukrajnai választások miatti nyomásgyakorlás érdekében további fél évvel meghosszabbítják az Oroszország ellen elrendelt nyugati pénzügyi büntetőintézkedéseket.
Ah, a gazdasági szankciók! Ezek aztán tényleg meghátrálásra késztetik Moszkvát! Igaz, eddig ennek nincs sok jele. Talán azért sem, mert amíg a nyugat-európai vállalatokat, köztük az élelmiszer-termelőket, különösen hátrányosan érinti az orosz export visszafogása, az amerikai cégek oroszországi bevételei szépen növekszenek. Az is nyilvánvaló, hogy sok árucikket – az egyre izmosodó BRICS-együttműködés révén – Kínából, Indiából, Brazíliából, Dél-Afrikából is beszerezhetnek az orosz kereskedők.”