Göncz Árpád mint politikai fegyver?

„De ott van a másik fejezet. Az Egyenlítő blog cikke végre kieresztette azokat a hangokat, amelyek a köztársasági elnökünk halála óta csak mélyben fortyogtak: Változtassuk Göncz temetését az Orbán-rendszer arculcsapásává. Ha már meghalt ez az öregúr, használjuk valami jóra, egy kis orbánozásra. Vannak, akik már egyenesen Rajk László újratemetését is emlegetik, és halkan de erősen adnak hangot abbéli vágyuknak, hogy hátha az lesz mint 56-ban.

Úgy tűnik, hogy a gyászszertartás során egyre kevesebb tér jut annak, hogy emlékezzünk arra, amit Göncz képviselt: a nép szolgálatát, valamint a demokratikus és liberális értékek melletti erős és elvszerű, és egyben alázatos és jóhiszemű kiállást.

Nem tudom, Göncz végakarata a temetéséről azt a célt szolgálta-e, hogy halálában kiálljon az Orbán-rendszerrel szemben, vagy egyszerűen túl flancosnak tartotta az állami temetést, illetve barátai, harcostársai mellett akart nyugodni. Nem tudom kivenni a sok cikkből, hogy mit is ír pontosan a végakarat, talán igazam van, talán nem, sőt az is lehet, hogy mindkettő.

De abban biztos vagyok, hiba lenne Göncz Árpád emlékét és temetését csakis Orbán Viktor ellen felhasználni. Mert ennél sokkal többről szól. A szolgáló politikusról, a nép szolgálatáról, a diktatúrák elleni kérlelhetetlen kiállásról, az ember és az emberélet tiszteletéről és védelméről, a demokráciáról, a szabadságról, a szolidaritásról és az egyenlőségről.”