’56 mindenkié

„Kötelességünk akkor is emlékezni, ha a részletekben szinte mindenkinek mást és mást jelent ötvenhat, s a történészek, ideológusok véleménye is – bár egyre kevésbé, de még mindig –megoszlik a tekintetben, hogy a forradalom fő célja és tartalma a szocializmus megjavításáért folytatott küzdelem volt-e, vagy pedig az 1947-48 után leigázott polgári társadalomnak a szocialista-kommunista önkényuralom és a szovjet megszállás elleni lázadása. A kié ötvenhat? kérdéséről máig folyik a vita, s nem volt olyan régen – éppen tizenegy éve –, amikor az egykori KISZ-vezetőből nagytőkéssé vált balliberális miniszterelnök és elvtársa, az MSZP (civilben történész) elnöke az első számú baloldali napilap véleményrovatában közös írásukban jelentette be ’56 ünnepének visszavételét, mondván: »itt a pillanat, hogy a magyar baloldal visszaszerezze saját hősi hagyományát, hiteles történelmi emlékezetét«. Visszaszerezni – a jobboldaltól, amely szerintük kis híján sikerrel törölte ki ’56 eszméiből a baloldali gondolatokat. Az akkori baloldali kísérlet, mint tudjuk, két évvel később, 2006. október 23-án csúfosan megbukott, amikor az ötvenedik évfordulót kordonok és rendőrsorfal között ünnepelte a néptől félő baloldali hatalom a Kossuth téren, a Fidesz Astoriánál tartott ünnepi megemlékezéséről békésen távozó polgárokat pedig galád, példátlanul és indokolatlanul brutális rendőri erőszakkal verték szét.

Jó lenne, ha a hatvanadik évfordulóra megértenék végre a baloldalon, hogy ötvenhatot nem kell »visszaszerezni« a »jobboldaltól«. Ahogy 1956-ban gyakorlatilag az egész nemzet – a patrióta reformkommunistáktól a szociáldemokratákon, a népieken át a polgári, nemzeti liberálisokig és a kereszténydemokratákig, az egyetemistáktól a munkásságon és a parasztságon át a kispolgárságig és az értelmiségig – összefogott az elenyésző kisebbséget alkotó sztálinista, nemzetidegen, hazaáruló uralkodó osztály és a szovjet megszállók/gyarmatosítók ellen, ma is nemzeti egység kell hogy legyen ötvenhat nemzeti, demokratikus, haladó, hazafias, függetlenségi örökségének elismerésében, vállalásában. Ötvenhat mindenkinek, aki magyar, demokrata, szabadlelkű hazafi, valóban a »húsa-vére, szíve, gerince«, álljon bármelyik oldalon, s valljon bármilyen hitet, világnézetet.”