Az írónő nagyon komplex rendszert épített ki, amely bár megterhelő lehet, ha jobban belegondolunk, de olyan kérdéseket vet fel az olvasóban, amelyekre választ találni csak önmagában tud.
„Amikor ennyire beszippant egy regény, általában utólag elgondolkodom azon, mi is az, ami ilyen hatást váltott ki belőlem. Ezúttal ezzel nem volt gondom, a lelkesedésem oka a könyvben felvetett kérdések. A történészek játéka a »mi lett volna, ha«, ill. a »mit tennél, ha« kezdetű hipotetikus gondolatok.
Mi lett volna, ha Hitlert nem menti meg az a katona az I. világháború idején; mi lett volna, ha az ipari forradalom előbb bekövetkezik, stb. stb. Mind olyan esemény, amely jelentősen átírnák a ma ismert történelmet. Imádok ilyenekkel foglalkozni, mert az ehhez hasonló hipotézisekből látszik leginkább, mennyire komoly ok-okozati viszony áll fent a történelmi események közt. Még olyanok közt is, amelyekből elsőre nem is gondolná az ember lánya. Ezért is szerettem annyira ezt a könyvet, mert az is pontosan ezeket a lehetőségeket vizsgálja meg többek közt. Persze alapvetően inkább elítélve jelennek meg az Istent játszó kálacsakrák, és nagyon komoly büntetésben részesül az, aki megpróbál az idővel játszani. Én itt egyébként kissé elvesztettem a fonalat, mert nem értettem, mikor megváltoztatta a történelmet, majd újjászületett, akkor nem vált az egész semmissé? Azt hiszem, egyébként itt adtam fel, hogy teljes mélységében belegondoljak az egész kálacsakra lét mechanikájába. Ez persze nem jelenti, hogy emiatt nem tudtam teljes egészében élvezni a könyvet.”
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Kemény nem ontja a könyveket, ami különösen rokonszenves a mai világban.
A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszázados múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemelt szerepet kapnak.
Sajtóhírek szerint egy listát is találtak náluk politikusokról és újságírókról.
A bukfenckirály megint nagyot alakított.
