Az év híre: a svédek Magyarország miatt féltik az Európai Unió biztonságát
Eközben Stockholmban azt sem tudják, hogyan küldjék haza az illegális migránsokat.
A békés gyülekezés joga, a tiltakozás szabadsága mindenkit megillető emberi jog, állampolgárságtól függetlenül. E jog azokat a menedékkérőket is megilleti, akik szabálytalanul lépték át a magyar határt.
„Tüntethetnek, tiltakozhatnak a menedékkérők Magyarországon?
Igen. A békés gyülekezés joga, a tiltakozás szabadsága mindenkit megillető emberi jog, állampolgárságtól függetlenül. E jog azokat a menedékkérőket is megilleti, akik szabálytalanul lépték át a magyar határt, vagy szabálytalanul hagyták el a gyűjtőpontot, befogadó-állomást. A gyülekezési szabadságot nem lehet felfüggeszteni még a »tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben« sem.
A menedékkérők tiltakozása rendszerint spontán tüntetésben ölt testet, szervezés és bejelentés nélkül zajlik. A spontán tiltakozás azonban éppúgy alkotmányos oltalom alatt áll, és a rendőrségnek éppúgy biztosítania kell az efféle joggyakorlást, mint a beszédekkel és hangosítással, szervezőkkel és meghirdetett programmal együtt járó tüntetéseket. (A magyar jognak egyébként is komoly hiányossága, hogy az engedély nélkül itt tartózkodó embereknek a törvény nem teszi lehetővé szervezett demonstrációk bejelentését!)
Nem inkább hálásnak kéne lenniük, amiért befogadjuk őket?
A tiltakozás szabadsága emberi jog, nem pedig kegy, amit csak egyesek élvezhetnének. A tiltakozás szabadsága csak bűncselekmény elkövetésére, mások jogainak és szabadságának megsértésére, alapvető alkotmányos értékek sérelmére, felfegyverkezett emberek tüntetésére nem terjed ki. Viszont magában foglalja még a többséget zavaró vagy felháborító, vagy éppen az ellenszenves véleménynyilvánítás lehetőségét is. Az elégedetlenség kifejezése például általában hangos és szenvedélyes, ám ettől még nem válik jogsértővé. A tiltakozás nem zavargás! Azok a menedékkérők, akik a pályaudvar előtt kezüket rázva követelik a tájékoztatást, vagy azok, akik tiltakozásul visszautasítják– horribile dictu: kiöntik! – a vizet, nem sértik senki jogait. Még ha ezzel sokak kényes ízlését zavarták is, jogukban állt így tenni.
A gyülekezési szabadság megsértése akkor is szabálysértés vagy bűncselekmény, ha azt menedékkérő sérelmére követi el valaki!
Na de még a menekülttáborban, meg a gyűjtőponton is lehet tüntetni?
Az ellátásuk (hiánya) és mostoha körülményeik miatt elégedetlen menedékkérők tiltakozását az adott helyszínen lévő állapotok váltják ki: hol máshol tüntessenek? A gyülekezési jog gyakorlását még a területlezárásnak nevezett hatósági intézkedés sem zárja ki feltétlenül: a rendőrségnek ekkor is önállóan, az adott helyzet körülményinek figyelembe vételével kell mérlegelnie, hogy a biztonsági követelmények elég erősek-e a gyülekezési jog korlátozásához.”