Románia: Domnul Mélyállam közbelép
Fejlett demokráciákban példa nélkül álló módon érvénytelenítette egy szabad elnökválasztás eredményét a román Alkotmánybíróság.
Milyen a jövőképe a magyar közösségnek, képesek leszünk kihasználni a következő négy évet, vagy az előző húsz évhez hasonlóan inkább a kármentésre kell összpontosítani?
„A döntéshozatalba való érdemi beleszólás lehetősége azért lenne fontos, mert szép csendben felhalmozódtak azok a problémák, amelyeket csak kellő politikai súllyal és befolyással lehet kezelni. A déli gazdasági fejlesztések elmaradása egyenes következménye a gyenge parlamenti jelenlétnek. A kisebbségekkel foglalkozó intézményeknek nincs megfelelő intézményi hátterük, teljesen leépültek. Senki nem képes (vagy nem hajlandó) releváns választ adni arra, hogy mi lesz a kisiskoláinkkal, a politikai elitünk nem dolgozik a megoldáson. Nem tudni, mit kezdünk a kulturális szervezeteink finanszírozására vonatkozó szabályokkal és lesz-e erőnk bármiféle változás megvalósítására.
A közös gondolkodást a kampányidőszak nem segíti, konstruktív párbeszédre kevés az esély. A kívülállóknak viszont nem azt kellene tapasztalniuk, hogy a közélet az egymással való veszekedést jelenti, mert ez csak elriaszt bármiféle, akár politikán kívüli szerepvállalástól is. A megosztottságot tovább fokozza, hogy a szlovákiai magyar társadalom tarka és rengeteg, a kisebbségi kérdéseken túlnyúló téma, a menekültkérdés, az alapvető emberi jogok kezelése, vagy a magyarországi eseményekkel kapcsolatos nézetkülönbségek is élezik a feszültségeket.
A közös fellépés témája nagyjából tízévente, hullámokban kerül elő: mikor az aktuális népszámlálási adatok rádöbbentenek minket, milyen ütemben fogyunk. Viszont nem a számok megjelentetése után, a munka látszatának kedvéért kell megoldani a közérdekű ügyeket, megkeresni a közös nevezőt. Hanem például a választások kapcsán, amikor esély mutatkozik bármiféle koncepció átültetésére. Ezt lehet számon kérni politikusainktól.”