Kockázatok és mellékhatások

„Pár napja ötvenhat hasmenéses menedékkérőt vittek kórházba a Nyugati pályaudvarról ismeretlen fertőzés gyanújával. Én sokat utazó ember vagyok, és ha Európán kívüli országba érkezem, a belépés előtt egy nyomtatványon aprólékosan kikérdeznek arról, hol jártam korábban. Ha netán olyan ország van a listán, ahol gyakoriak a különféle fertőző betegségek, azonnal különleges elbírálást kapok: oltási papírokat kérnek, és akár akaratom ellenére is karanténba tehetnek. Nagyon sok helyen a belépéskor hőkamerával pásztázzák az utasokat, és akinek hőemelkedése van, azt kiemelik a sorból és alaposabb vizsgálatnak vetik alá. A különböző országok – érhető módon – így védekeznek a behurcolható betegségek, járványok ellen. Jogos tehát a kérdés: az ismeretlen országból érkező ismeretlen emberek milyen egészségügyi kockázatot jelentenek a befogadó ország állampolgáraira nézve? Magyarországnak van-e joga védekezni az egzotikus betegségek, ne adj’ Isten világjárványok ellen?

Néhány hónapja, az ebolajárvány idején a Baptista Szeretetszolgálat néhány tagjával Sierra Leonéba készültünk, hogy támogatást és jó szót vigyünk az egyik ott dolgozó magyar misszionáriusnak. Már lefoglaltuk a repülőjegyeket, megvolt a vízum, amikor megcsörrent a telefon, és egy magas rangú hivatalnok azt mondta: nem javasolja az utazást. Ha jó tanácsa ellenére mégis kilátogatunk a járvány sújtotta területre, hazafelé jövet az Európai Unió területére való belépéskor legalább negyvenöt napra karanténba tesznek. Kiszámoltuk, hogy ha ez tényleg megtörténik, a karácsonyt is egy kórházi szobában, látogatók nélkül töltjük, ezért lemondtuk az utat. Jogos lehet a kérdés: az Afrika szubszaharai övezetéből érkező menedékkérők milyen egészségügyi kockázatot jelentenek az EU polgáraira? Ha nincsenek papírjaik, mit tudunk az oltásaikról? Hepatitisz, tífusz, diftéria, kolera, vérzéses láz (ezt okozza az ebolavírus), HIV, járványos agyhártyagyulladás, himlők és bőrbetegségek – ezek közül némelyiknek akár többhetes is lehet a lappangási ideje, így ha a belépéskor nem is jelentkeznek a tünetek, attól még fertőzhetnek. Mindez annak a fényében különösen érdekes, hogy ha egy európai uniós állampolgár külföldre megy, tőle megkövetelik a hivatalos oltási naplót – ebben a kérdésben miért nem működik a kölcsönösség? És arról ne is beszéljünk, hogy ha valaki itt bármilyen kereskedelmi tevékenységet el akar kezdeni, milyen szigorú közegészségügyi feltételrendszernek kell megfeleljen – ezzel szemben érthetetlen és értelmetlen ez a lazaság.”