Budapest elesett, megölte a rozéfröccs

2015. május 17. 09:57

A fogyasztói társadalom kritikáját a konzervatív oldalon bízvást és örömmel lehet képviselni. Interjú.

2015. május 17. 09:57
Békés Márton-Böcskei Balázs
Index

„Mindketten valamiféle underground felől jöttök, most is képviseltek egy kritikai álláspontot, miközben személyesen is ott vagytok - Terror háza kutatási igazgatóként, politikai elemzőként - az establishment és a politikai elit közelében.

Békés Márton: A mainstream, mint sokszor üres diskurzus, kritikára méltó. Nem tetszik az a felfogás, hogy nyertünk, el lehet felejteni a gondolkodást, hiszen minden rendben van - ezt a hibát egyszer már láttuk a baloldalon, nem lenne jó, ha a jobboldal is ugyanezt tenné, bár lehet, hogy az emberi természet ilyen. 2014-ig az általam szerkesztett Jobbklikk próbált egy jobboldali szubkultúrát kialakítani, több újhullámos kulturális impulzust adni. Balázsék Dinamóblogja, amit én szimpátiával figyelek, ugyanezt próbálja.

Böcskei Balázs: Az elmúlt évek baloldalának teljes politikai renyheségében, gondolatnélküliségében régi kategóriák, szemléletek, módszerek vannak, ebben el tud süllyedni egy politikai oldal. Nem az a probléma, hogy a baloldalon ne lennének gondolkodó fejek, hanem hogy ezek önmagukat, és a régi barátaikat olvassák újra.

Identitás, történelem, külváros - egyik sem kulcsfogalom a mai magyar baloldalon.

Böcskei Balázs: Legalábbis a politikai baloldalon jelentős részén. Ha külvárosról van szó, a nyálas politikusi blogokon a »megalázottak és megszomorítottak« vidékéről írnak; ha történelem, akkor egy jobboldali történelmi toposszal szembeni antitörténetről van szó, identitás így pedig nem állhat össze. Azok a fogalmak is, amik jelen vannak, az anti-orbánizmusban kapják meg a használati értéküket, nem azzal a tartalommal töltik meg őket, ami a baloldali hagyományból következne.

Hatvannyolcasság, ökológia, kapitalizmuskritika - mi ezeknek a helye a mai jobboldalon?

Békés Márton: Én ‘68-cal szemben nem vagyok olyan kritikus, mint a magyar jobboldal szokott lenni, mert én abban nem Daniel Cohn-Benditet látom, hanem a szituacionalistákat, az utcai feliratokat, a fogyasztói társadalom kritikáját és a képzelet erejét. 68, mint életmód-forradalom, szerintem idejétmúlt és lejárt. De a valóság feszegetése az valid, és csak azért, mert elvétve voltak trockisták és maoisták is, nem kell az egészet kidobni. Az ökológiai gondolat a jobboldalon nagyon rosszul áll, amit én végtelenül sajnálok. Picit az amerikai jobboldali libertárius think tankek követési szándéka lehet ebben, de nem lenne szabad a széndioxid-kereskedelem jogos konzervatív kritikáját, hogy semmit adunk a semmiért, ráhúzni az egész környezetvédelemre. Az ennél mélyebb természetvédelem, mint holisztikus eszme, konzervatív gondolat kellene, hogy legyen, ahogy Konrad Lorenz is egy volt a konzervatív felfogású mélyökológiai gondolkodók közül. A fogyasztói társadalom kritikáját a konzervatív oldalon bízvást és örömmel lehet képviselni.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 18 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
disfear
2015. május 18. 09:44
Nagyon sok mindent máshogy látok, mint ahogyan Te gondolod. Szintén ugyannennyi mindent tudnék mondani, engedd meg, hogy most csak így véletlenszerűen csemegézve emeljek ki pár dolgot, amelyek reményeim szerint megragadhatják véleménykülönbségünk lényegét. 1. Beszélsz egy urbánus, liberális közegről, a Starbucks, instagram-nemzedékről. Ami szerintem ebben a formában nem létezik. Az, hogy a fiatal középosztály alapvető ideológiáját valamiféle liberális narratíva alakítja ki, azzal egyetértek. Ám ez szerintem nem a véleményformáló közege ennek az ideológiának, csupán az átlagos "használója". Azért tartom ezt fontosnak kiemelni, mert ha én végigtekintek azon a körön, akiket a liberális-baloldali narratíva politikai elméletet kontextualizáló "hangadóinak" tartok egy teljesen más csoport képe rajzolódik ki előttem. Pont azé a csoporté, akinek egy hozzád hasonló társadalomkritikai attitűdje van, középosztály-ellenes (ám paradox módon nagy valószínűséggel része annak), az ökotudatosság és a politikailag korrekt közbeszéd minden fontos témája meghatározza; ám rosszul látod, hogy életének sarokköve a "Starbucks" vagy az "iPhone" lenne. Az a középosztály akinek a kritikája megjelenik nálad, szintén nem létezik. Vannak persze a "startuposok", a menő művészeti iskolás fiatalok, aztán a sikerpack-ben járó borvállalkozók, de ez egy jóval heterogénabb tömeg, mint ahogyan te lefested. Egyszerűen azzal próbálod meg magyarázni "értéknélküliségüket", hogy bizonyos divatos fogyasztási cikkekkel élnek. De közben arról, hogy mit és hogyan gondolnak a világról, azt ezzel kötöd össze. Nem azt mondom, hogy nem létezhet bármiféle kapocs, de ennyire egyszerűsíteni szerintem szarvashiba. 2. Mert ugyanezzel a vehemenciával lehet értéktelenséget tulajdonítani az általad - akár indirekt módon is - piedesztálra emelt lázadó közegnek. A kapitalizmus kritikája, a "Harcosok Klubja" konyhafilozófiája komolyabb társadalomtörténeti, filozófiai vizsgálatot tekintve szintén nem több, mint vásári bóvli, demagóg lufi. Mindennek lehet tulajdonítani jelentőséget és az ellenkezőjének is. Az értékek itt jönnek képbe. 3. Mert nem az határozza meg az egyént, hogy mivel telefonál, milyen app-ot használ, és hol ebédel. Látszólag ez ellen a gondolkodás ellen ágalsz, azonban úgy tűnik, pont ezzel élteted tovább. Mennyivel lesz több egy csordavokálban "pénzért, haszonért, bármit megtesznek"-et üvöltő ember annál, mint aki lattét iszik egy kávézóban? Mennyire hiteles ez a gondolkodásmód, azzal szemben amit most Te pont ugyanolyan módon egyszerűsítessz le, mint ahogyan teszi ezt szerinted a kultúrával az állandó fogyasztási kényszer, az uniformizálódó társadalom? Egy tinédzser gondolja azt, hogy ha valaki a lázadó zenéket halgatja példának okáért, az már egy értékes ember. Az uniforizálás ellen lázadni nem lehet uniformizálással. És bármennyire ez ellen lépsz fel, mondandódban ezt vélem felfedezni. Mert ez nem "társadalomelmélet". Hanem színtiszta ellenségkép-generálás. Egy olyan középosztályt, egy olyan világot utasítassz el, ami abban a formában ahogy Te írod, nem létezik. És Teszed ezt úgy, hogy nem egyénekben, hanem csoportokban gondolkodol, ne haragudj, de a legrosszabb kommunista nézeteket az ember eszébe juttatva. Mondom mindezeket úgy, hogy furcsa mód mondanivalód nagy részével valahol akár egyet is értek. (rozéföccs-diktatúra és a társaik)
kispufi
2015. május 18. 09:41
68 annyira a kritikája a fogyasztói társadalomnak, hogy azóta arra teljes iparág épült. fogyaszd a lázadást. persze lehet szemlélni utóélet nélkül mindent, a kvázi-üres bastille lerombolását és marx-engels elméleti munkásságát is, mintha annak hullámain utána nem történt volna semmi egyéb, ha az ún.értelmiség továbbra is ragaszkodik a maga elméleti síkjaihoz és annak korlátaihoz, ám legyen, nem engem csap be vele.
kjkj945
2015. május 17. 14:35
BB BM Ti mégis hol éltek?? Ha rozét innának nem lenne baj. de a kannás a tablettás az ... ...
Mich
2015. május 17. 14:24
Jó megközelítés ez az interjú. De valójában meg tud-e újulni a baloldal, ha ez - a szabadrablással/szabadrablókkal való szakítást - a nemzeti hozzáállást és a nemzetépítést, valamint - (a segélyosztogatással szemben) a munkaközpontúságot jelentené...?!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!