„Mindketten valamiféle underground felől jöttök, most is képviseltek egy kritikai álláspontot, miközben személyesen is ott vagytok - Terror háza kutatási igazgatóként, politikai elemzőként - az establishment és a politikai elit közelében.
Békés Márton: A mainstream, mint sokszor üres diskurzus, kritikára méltó. Nem tetszik az a felfogás, hogy nyertünk, el lehet felejteni a gondolkodást, hiszen minden rendben van - ezt a hibát egyszer már láttuk a baloldalon, nem lenne jó, ha a jobboldal is ugyanezt tenné, bár lehet, hogy az emberi természet ilyen. 2014-ig az általam szerkesztett Jobbklikk próbált egy jobboldali szubkultúrát kialakítani, több újhullámos kulturális impulzust adni. Balázsék Dinamóblogja, amit én szimpátiával figyelek, ugyanezt próbálja.
Böcskei Balázs: Az elmúlt évek baloldalának teljes politikai renyheségében, gondolatnélküliségében régi kategóriák, szemléletek, módszerek vannak, ebben el tud süllyedni egy politikai oldal. Nem az a probléma, hogy a baloldalon ne lennének gondolkodó fejek, hanem hogy ezek önmagukat, és a régi barátaikat olvassák újra.
Identitás, történelem, külváros - egyik sem kulcsfogalom a mai magyar baloldalon.
Böcskei Balázs: Legalábbis a politikai baloldalon jelentős részén. Ha külvárosról van szó, a nyálas politikusi blogokon a »megalázottak és megszomorítottak« vidékéről írnak; ha történelem, akkor egy jobboldali történelmi toposszal szembeni antitörténetről van szó, identitás így pedig nem állhat össze. Azok a fogalmak is, amik jelen vannak, az anti-orbánizmusban kapják meg a használati értéküket, nem azzal a tartalommal töltik meg őket, ami a baloldali hagyományból következne.
Hatvannyolcasság, ökológia, kapitalizmuskritika - mi ezeknek a helye a mai jobboldalon?
Békés Márton: Én ‘68-cal szemben nem vagyok olyan kritikus, mint a magyar jobboldal szokott lenni, mert én abban nem Daniel Cohn-Benditet látom, hanem a szituacionalistákat, az utcai feliratokat, a fogyasztói társadalom kritikáját és a képzelet erejét. 68, mint életmód-forradalom, szerintem idejétmúlt és lejárt. De a valóság feszegetése az valid, és csak azért, mert elvétve voltak trockisták és maoisták is, nem kell az egészet kidobni. Az ökológiai gondolat a jobboldalon nagyon rosszul áll, amit én végtelenül sajnálok. Picit az amerikai jobboldali libertárius think tankek követési szándéka lehet ebben, de nem lenne szabad a széndioxid-kereskedelem jogos konzervatív kritikáját, hogy semmit adunk a semmiért, ráhúzni az egész környezetvédelemre. Az ennél mélyebb természetvédelem, mint holisztikus eszme, konzervatív gondolat kellene, hogy legyen, ahogy Konrad Lorenz is egy volt a konzervatív felfogású mélyökológiai gondolkodók közül. A fogyasztói társadalom kritikáját a konzervatív oldalon bízvást és örömmel lehet képviselni.”