Kiapadhatatlan nemzeti erőforrás

2015. február 18. 14:01

A magyar nyelvű bölcsészet még azt a munkát sem végezte el, hogy ehhez a változáshoz, a technika korához, a saját korunkhoz érdemben viszonyulni tudjunk. Interjú.

2015. február 18. 14:01
Kulcsár Szabó Ernő
Magyar Narancs

MN: És milyen fejlettségi fokon állnak a bölcsésztudományok? Elrontottak valamit, vagy elkerülhetetlen, hogy ezek a diszciplínák váljanak áldozataivá az újabb és újabb hecckampányoknak és megszorításoknak?

KSZE: Kardinális hiányosságaink vannak, hatalmas kérdéstömegek mennek el mellettünk anélkül, hogy akárcsak tematizálnánk őket. Ha már interjú formában beszélgetünk: arról a szóról, hogy média, médium, ma mindenkinek a sajtó jut eszébe, és az utca embere rögtön legyint is rá, hogy igen, a sajtó az ilyen meg olyan. Sikerült ennek a szónak a tekintélyét, jelentését lerombolni, és közben beleborzongunk, hogy mit mulasztottunk csak mi, magyar humántudományok a 2000-es évek mediális fordulatának feldolgozásában. Azok a médiumok, amelyek köztünk és a világ között közvetítenek, az írás, a könyvnyomtatás vagy a gramofon, az írógép, a film és a többi gyökeresen változtatták meg a civilizációnkat, ezt már értjük. De most itt állunk egy újabb alapvető mediális fordulat után, hogy mást ne mondjak, Finnországban már nem kell kézírást tanulniuk az iskolásoknak – és ebből egyelőre nagyon keveset értünk. A magyar nyelvű bölcsészet még azt a munkát sem végezte el, hogy ehhez a változáshoz, a technika korához, a saját korunkhoz érdemben viszonyulni tudjunk. Kittler figyelmeztet, hogy már nem filozófusok vagy művészek határoznak arról, mi az ember, hanem egyszerű technikai sztenderdek, amelyeket a hadiipar fejlesztései diktálnak. Folyik erről diskurzus, akár csak az értelmiség köreiben? Természetesen nem egy-egy könyv hazai megjelenése a döntő, de jelentéses, hogy Kittler alapműve, a Lejegyzőrendszerek 1800/1900 máig nincs meg magyarul; ahogy McLuhantől az Understanding Media sincs, pedig az sokkal gyengébb könyv. De hogy nemcsak Magyarországon vannak gondok, azt jelzi, hogy Kittlernek ez a korszakos műve tizenhétszer bukott el a német bölcsé­szeti habilitációs eljárásokon.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 5 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
puszika
2015. február 18. 16:44
Kedves Kulcsár! Hogy ki rombolták le a média tekintélyét? Tessék megkérdezni a Mancs, az És, a 168 óra médiamunkásait. De ugyan igy tegye fel a kérdést a Népszabadság,a Népszava,a megyei lapok médiamunkásainak.Ha nem szégyellik tudják a választ! Mivel a felelősségük óriási,nem fognak válaszolni. Kedves Kulcsár hatvan éve csak és kizárólag a hatalom megszerzésére fordították minden energiájukat.Itt bölcsészetről/arról az igaziról/szó sem eshetett és nem eshet ma sem. Az interjú során miért nem tette fel kérdéseit Urfi médiamunkásnak.Nos az a dadogás meg makogás, amit válaszként kapott volna, a mulasztást még plasztikusabban világította volna meg. Így ez az interjú nem több mint pusztába kiáltott szó!! Végezetül arra kérem, legyen pontos.Valóban vannak olyan iskolák Finnországban ahol nem kötelező a kézírás oktatása,de ez a lehetőség választható!Nagy viták dúlnak ott ebben a kérdésben. Apropó, önnek mi erről a véleménye?
Berecskereki
2015. február 18. 14:51
"A magyar nyelvű bölcsészet még azt a munkát sem végezte el, hogy ehhez a változáshoz, a technika korához, a saját korunkhoz érdemben viszonyulni tudjunk" Bizony elvégezte. Miazhogynagyinis! Itt a bizonyíték a tanulj szép magyar nyelvet bölcsész tanfolyamhoz "Arra nem volt idő, hogy utána még lehugyozza Nagy Imre sírját, pedig úgy lett volna kerek." http://hvg.hu/w/20150218_Oroszorszag_menj_haza_reszeg_vagy
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!