Gyülekezési jogi helyzetkép

4. További vitapontként jelenhet meg a tüntetések leghosszabb időtartamának meghatározása. Ez a kérdés ráadásul összefügg az előzővel, hiszen a 2006-os tüntetéseket vizsgáló ún. Gönczöl-bizottság a jelentésében a közrendi-klauzula bevezetése ellen érvelt, ugyanakkor a Kossuth térre bejelentett, több hétre szóló tüntetést álláspontjuk szerint a rendőrségnek közrendi és közegészségügyi szempontokra figyelemmel nem kellett volna tudomásul vennie, és végső soron fel kellett volna oszlatnia. Jól szemlélteti a kérdés bonyolult megítélését, hogy a Magyar Helsinki Bizottság szakértőjének véleménye bevallottan is változott a kérdésben 2007 és 2013 között. (...)

Politikai értelemben nyilvánvalóan kardinális kérdés a Kossuth téren tartandó tüntetések megítélése – hiszen többször felmerült már, hogy német mintára bizonyos alkotmányos szempontból kiemelt helyeken ne lehessen minden korlát nélkül tüntetni. Ebben a tekintetben azonban a jogalkotónak nyilvánvalóan visszafogottan és körültekintően kell eljárnia. Bizonyos korlátozások, például a Kossuth téren történő gyülekezés ülésszakon kívüli tiltása, álláspontom szerint politikailag sem vállalhatóak, és nem fogadhatóak el az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlata alapján sem, ugyanakkor az sem tűnik méltányosnak, hogy a nemzeti főtéren egy állami ünnepséget sem lehet zavartalanul lebonyolítani az ott sátort felépítő, egyébként aktualitását és méretét tekintve elhanyagolható tiltakozások miatt.”