Amit a nemzetközi „tekintélyünkről” tudni érdemes

„Volt időközben egy 8 éves szoci időszakunk is, melyről mindannyian vegyes képet őrzünk magunkban, de tény: a baloldali kormányok nem »mentek rá« az olyan szólamokra, hogy: »nemzeti érdek szembeszállni a fél világgal«. Most meg ez megy orrba–szájba. És még mindig eladható, hogy az a mi nemzeti érdekünk, ha szembe megyünk saját szövetségeseinkkel, ha ellenségünkké tesszük az EU-t, az USA-t, miközben Putyinhoz dörgölődzünk! És persze pont az a kabinet akar tiszteletet követelni magának, amelyik minden létező módon tönkretette nemzetközi hírnevünket. Minél hangosabban és erőszakosabban követelnek tiszteletet, annál röhejesebbnek tartanak bennünket (valójában őket) és annál messzebb kerülnek attól, hogy valaha is komolyan vegyék embereiket! Most itt tartunk!

Orbánék éppen azzal a Putyinnal barátkoznak, amelyik szomszédjait fenyegeti, és amelyik atomfegyvereivel és olajával (földgázával) próbálja zsarolni az egész világot! A harmadik Orbán kormány azt az egyetlen szabályt tapossa lábbal, mely egyformán fontos Washingtonnak és Brüsszelnek is: »légy hű szövetségeseidhez«. A Fidesz vezetés köp az EU kéréseire, köp a demokráciára, az Európai Unió alapértékeire, a katonai szövetség íratlan (és írott) szabályaira, a nemzetközi diplomácia udvariassági alapelveire, gyakorlatilag mindenre, ami a külföldi szövetségeknek fontos lehet. Nem meglepő tehát, ha kakaskodó, megbízhatatlan és ostoba hírünk lett mindenhol. Kivéve a keletet. Éppen ez az oka annak, hogy most arrafelé próbálkoznak. De persze ott is előbb-utóbb zakót kapnak majd. Hogy miért? Két okból: egyrészt mert a kétszínűséget ott sem díjazzák (ahogyan sehol a világon), másrészt pedig mert közel sem akkora barátaink a ruszkik, azeriek, kínaiak, törökök és kazahok, mint azt bölcs vezetőink hiszik.”