Ha eljött az idő, a magyarok egyenes derékkal, büszkén álltak ki igazukért. Erre tanított 1956, erre bizonyíték 1848, Rákóczi és Thököly eszméje, és e szerint él és tesz a mai magyar kormány is, amely nem fél kiállni a magyarok igazáért, „azokért az eszmékért, amelyekért hőseink áldozták életüket” – mondta a miniszter csütörtökön Budán, a Széna téri 1956-os emlékműnél tartott ünnepi megemlékezésen. Varga Mihály hangsúlyozta: a magyaroknak az otthonuk, hazájuk függetlensége szent és sérthetetlen.
Kiemelte, hogy a kommunizmus elleni felkelések történetében a magyarok 1956-os forradalma volt a legnagyobb hatású. Bár a forradalom elbukott, máig ható eredményt ért el: az '56-os hősök mutattak rá arra, hogy a kommunista országokban fennálló rendszerek valójában emberellenes, korrupt és a társadalmi osztályok egymás elleni kijátszására épülő diktatúrák – mondta. „A kommunista rendszer legitimációját aláásó magyar forradalom hatása végső soron a keleti blokk válságát és bukását okozta” – fogalmazott a politikus.
Hozzátette, a forradalmat lelkesedéssel támogató nyugati világ közvéleménye mégsem mindig értette, sőt olykor irreális próbálkozásként kezelte a magyaroknak a szovjet támadókkal szembeni fegyveres ellenállását. Szerinte azok, „akik így gondolták, nem tudták átérezni és megérezni a magyarok érzéseit” sem akkor, sem ma. Varga Mihály arról is beszélt, hogy a magyarok közjóért vállalt közös erőfeszítése kovácsolja össze a nemzetet a nehéz időkben, és „ezért tudunk olyan sikereket elérni, mint az elmúlt években”, amikor „saját utunkat választva küzdöttünk meg a nehézségekkel”, az eredmények pedig még a kezdetben hitetlenkedőket is meggyőzték. A miniszter mindezek alátámasztásául több gazdasági adatot is ismertetett, például a gazdaság bővülését, a munkahelyek számának növekedését és az emelkedő lakossági fogyasztást.
A II. kerületi önkormányzat által szervezett megemlékezésen beszédet mondott Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára is, aki 1956. október 23-át sorsfordító dátumnak, útjelzőnek, a magyarok közös viszonyítási pontjának nevezte. A politikus szerint azonban október 23. nem csak a magyarság történetében jelentős dátum, az ugyanis az egész nyugati civilizációnak erkölcsi és lelki felszabadulást hozott.