„Dühös vagyok a németekre” – elszabadultak az energiaárak Svédországban
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
Az egész svéd hazának akkor félmillió lakosa lehetett, a kereszténység még alig vert gyökeret az ország északi tájain – eközben a svéd keresztes lovagok a finnek és oroszok lelkét igyekeztek megmenteni, igencsak hathatós, evilági módszerekkel.
„A 14. században egy hideg északi országban született Szent Brigitta. Bár Svédország a 16. század óta evangélikus államvallású ország, máig Brigitta a védőszentje. Az egész svéd hazának akkor félmillió lakosa lehetett, a kereszténység még alig vert gyökeret az ország északi tájain, ahol hegyek, sötét erdők és tavak ölelésében a nép tovább gyakorolta a kereszténység előtti kultuszokat – eközben a svéd keresztes lovagok a finnek és oroszok lelkét igyekeztek megmenteni, igencsak hathatós, evilági módszerekkel. Ráadásul a svéd király és a pápa között éppen mosolyszünet állt be – így a Szentatya bizonyosan Isten büntetésének vélte a pestisjárványt, amelyik végigtarolt az országon.
(...)
A szőke nápolyi királynő összesen négy férjet fogyasztott el. Előbb Endrét (akinek megölésével a királynőt vádolta az itáliai és magyar közvélemény), aztán a gyilkosságban bűnrészesnek tartott Tarantói Lajos herceget, akinek az Anjou-ház oldalága tagjaként és Johanna szerelmeként kétszeresen is jól jött a magyar jöttment királyfi halála. Harmadikként a hontalan IV. Jakab mallorcai király következett (akit száműzött), végül Braunschweigi Ottó herceg (aki túlélte). Tehát a királynő politikailag egyre jelentéktelenebb férjeket választott, és terhességei egyre-másra tragédiába fordultak: gyermekei vagy meghaltak, vagy elvetélt.
Harmadik férje elűzése után Brigitta és gyermekei Nápolyba érkeztek, ahol a királynő fogadta őket – és akkor az idősödő uralkodó gyermeki szerelemre lobbant Brigitta fia, Karl Udmarsson lovag iránt. A svéd lovag délceg volt, magas termetű, szőke – ritka szépség a déli tájon. Brigittának érthetően nem tetszett a kölcsönös vonzalom. A királynő 45. évében járt, tehát anyja lehetett volna Karlnak, azonkívül – ahogyan ma mondanánk – igen rossz volt a sajtója. Egy látnok asszony, akinek misztikus kinyilatkoztatásai vannak, és aki saját királyát is ostorozza, dehogy nézi jó szemmel egy szajhának és gyilkosnak nevezett nő közeledését a fiához! Brigitta védeni próbálta a fiát, mint minden anya. Karl azonban komolyan gondolta a házasságot, valószínűleg nem értve meg, milyen politikai darázsfészekbe nyúl. Brigitta buzgón imádkozott, hogy az égiek eltérítsék fiát a házasságtól – és hamarosan Karl meghalt egy betegségben. Johanna vigasztalhatatlan volt. Így ért véget az a szerelmi viszony, amelyik a bulvárlapok címoldalára került volna, ha a korban lettek volna ilyenek.”