Tisztára, mint a Pasa park

„MN: Milyen hatalmi központokat lát a Fideszben?

LZ: Amikor kezdő kutatóként az MSZP-vel foglalkoztam, érdekes feladat volt meghatározni az akkori MSZP nagy erőcsoportjainak jellegét, hogy ez ideológiákból, személyes érdekekből, esetleg üzleti érdekeltségből áll-e. A dolog halmazállapotát a Fidesznél is nehéz meghatározni. Az mégis érzékelhető, hogy miközben ez egy erősen központosított párt, akadnak benne önálló hatalmi tényezők. Ugyanakkor jellemző, hogy ezek a tényezők ellenelitté nem állnak össze, inkább sajátos érdekérvényesítő potenciállal rendelkeznek, és hol eredményeket érnek el, hol visszavonulásra kényszerülnek, akár amiatt is, mert a miniszterelnök kijátszsza őket egymás ellen. Ma a párton belül a legnagyobb pouvoir-ja egyértelműen Lázárnak van, de tényező még Rogán és Kósa, ott a Simicska-Nyerges érdekeltségi kör, a Széles-féle csoport a CÖF-fel, illetve akadnak olyanok, akik egy-egy területen - például a kultúrában - rendelkeznek valamiféle felhatalmazással. Sok ilyen kisebb-nagyobb vár van. Döntő és meghatározó azonban a lojalitás nemcsak Orbánhoz, hanem az egész hatalmi konglomerátumhoz. A konglomerátumon belüli befolyás mértéke a rivalizálás tárgya. Látható az is, hogy a konglomerátum terjeszkedik: például ha hirtelen feltalálja az alkoholárusítás monopóliumát, akkor az, hogy ki nyeri el a koncessziós jogot, újra rivalizálás tárgya lehet. Hozzáteszem, ezek a csoportok politikai alternatívát ma nem jelentenek. Négyzetméterviták egy növekvő házon belül. Tisztára, mint a Pasa park.”