Az Európai Unió árulójának nevezte Orbán Viktort Guy Verhofstadt
Konkrétan fogalmazott a magyarellenes EP-képviselő.
A kérdés persze az, hogy vajon az érintett cégek (tipikusan a Google és a Facebook) miként fognak reagálni, ha tömegesen érkeznek majd hozzájuk a megkeresések.
„A kérdés persze az, hogy vajon az érintett cégek (tipikusan a Google és a Facebook) miként fognak reagálni, ha tömegesen érkeznek majd hozzájuk a megkeresések. Minden bizonnyal nem fognak dollár milliókat költeni arra, hogy infrastruktúrájuk és személyi állományuk fejlesztését követően minden esetben érdemben mérlegeljenek adott tartalom vonatkozásában. Nem is beszélve a “jogalkalmazás” során felmerülő vitás vagy nehezen eldönthető esetekről. Éppen emiatt aggódnak sokan és beszélnek a szólásszabadság végéről. Mert melyik politikusnak nem jönne jól mondjuk a választásokat megelőzően, ha a korábbi korrupciós ügyei, szexbotrányai vagy épp az ügynök múltjára vonatkozó információk, akár csak átmenetileg is, de nem volnának az interneten elérhetőek és kereshetők.
A rendelettervezet részben az ilyen helyzetek kezelésére ad kivételszabályokat, vagyis amikor az érintett kérése ellenére sem lehet az
adatokat törölni. Ilyen egyebek mellett:
- a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása
- a közegészségügyi ok
- a történelmi, statisztikai vagy tudományos célból fontos érdek
- a tagállamok vagy az Unió közérdekvédelme.
Ha tehát visszatérünk a példánkban szereplő politikushoz, akinek elemi érdeke fűződik múltjának megszépítéséhez, hiába kérné a rá vonatkozó adatok törlését, hiszen a választópolgárok véleménynyilvánítási szabadságához fűződő érdek felülírná a kérését. A szabályozás logikáját tekintve tulajdonképpen némi analógiát láthatunk a jelenlegi strasbourgi és alkotmánybírósági gyakorlattal. A politikusoknak, közszereplőknek tűrniük kell ugyanis, hogy magánszférájuk szűkebb mint az állampolgároké, ha úgy tetszik munkakörük része, hogy nagyobb a tűrési kötelezettségük. Az Alkotmánybíróság 36/1994. sz. határozatában kimunkált és azóta is követett gyakorlata értelmében ugyanis a véleménynyilvánítások köre a közhatalmat gyakorló, valamint a közszereplő személyekkel kapcsolatban tágabb, mint más személyek esetén. Márpedig biztosan a véleménynyilvánítás szabadságának része, hogy a megválasztott döntéshozóink múltját ismerjük és valamennyi rá vonatkozó adattal, ha nem is tisztába legyünk, de elérhessük őket az interneten.”