Már hagytátok!

„Aztán láttam egykori ismerőseimet, fájdalmasabb esetben barátaimat, amint elkezdenek szélsőjobboldaliként beszélni és élni. Holott echte balos attitűddel indultak. De a baloldal úgy intézményesítette magát a rendszerváltás után, hogy elfelejtett kulturális miliőt létrehozni. Fiatalok megszólítása – hányszor javasolta ezt értelmiségi a baloldalnak akár ezen lap hasábjain is. Az értelmiségi, aki pont annyira ismeri a fiatalokat, mint az, akiknek azt javasolja, hogy most már igazán meg kellene őket szólítani. Ha ismerné, nem mondaná azt a fiatal Jobbik-szavazókra, hogy mind fasiszták. Tudná, hogy számos megyei jogú településen (és főleg alatta) a fiatalokhoz csak a Jobbik megy el: a Jobbik szervez nekik filmklubot, hozza el nekik akciós sörbe ágyazott koncertre a Hungaricát vagy Fankadelit, nyit nekik könyvesboltot, várják szóróanyagaikkal az iskola előtt őket.

Ha nincs munka, nincs remény, és ahol nincs remény, ott van a Jobbik. Ezeknek a fiataloknak egy része nagyban szorong egy kinyíló világtól. Fent vannak a Facebookon, de nem angolul használják. Követik a híreket, de nem értik, hogy az ellenzék miért hajtogatja, hogy a kormánynak megegyezésre kell törekednie a bankokkal, mikor a haverokkal állandóan azzal viccelődnek: »van lakásunk, pontosabban a banknak van«. Nem értik, miért baj, ha »magyar darabokat« játszanak színházakban, amikor egyrészt olcsóbb lett a jegy, másrészt azokat legalább értik. Amíg a szüleik a rendszerváltás, addig ők a globalizáció vesztesei. Némelyik röhög a rovásíráson, de legalább alatta ki van írva magyarul is, hogy »mi a pálya«. Ők azok, akik nem tudnak elmenni, akiknek nincs mobilis énjük.”