Ha a munkának van, miért nincs ünnepe a tőkének?

„Ebben a kis magyar szocializmusban elkelne egy üde fuvallat. Tudom persze, hogy a felfogás rendesen az, hogy a tőke nevében mészárolják a munkát (és a munkást), tehát a minimum az, hogy május 1-én sör-virsli-Gyurcsánnyal kompenzálunk, na de ha valaki szétnéz a mai Magyarországon, ezernyi alkalma lehet megfigyelni, hogy a mészárlás fordítva is rendesen folyik. (A túladóztatás, majd az adók átirányítása magáncélokra, a közmunka, a hasznavehetetlen bürokrácia, a korrupt állam, a versenyképtelen iskolarendszer, a veszteséges »projektek«: manyup, trafik, takszöv, különadók, a versenykorlátozó államosított vállalatok, a versenykorlátozó EU, a versenykorlátozó MNB, az állampolgárok folyamatos csesztetése + 456 item .... mi, ha nem a fölösleges munka élősködése a tőkén?!)

Minden lökött politikus munkát akar teremteni, olyanok főleg, akik életükben nem nyomtak be még egy tiplit sem a falba, de mára hirtelen észrevették magukban a szakértőt a »munkahelyteremtésben« – egymillió pici Krisztus meg urigeller nyüzsög minden kanyarban –, a »megoldásaik« pedig tökéletesen jellemzik a szellemi állapotukat. Az egész létük az anyagi, szellemi és pénztőkén való élősködésről szól. A politikus dolgozik: fogy a tőke. Bármilyen egységnyi érték, amit létrehoznak, két egységbe kerül. Teremt munkát (éhbérért, de olyat, ami ennyi értéket sem termel), közben két másikat pedig megfojt. Miért, hát hogy működik az államunk, ha nem így? Milyen állapotban van az államháztartás már legalább tíz-tizenkét éve?! Orbánnak egyetlen értelmes gondolata volt a négy év alatt: a deficitcsökkentés. Erre mi történt, milyen implicit adósságokat halmoztunk fel?! Hogy néz ki a társadalom?!! Munkáról beszélnek, miközben kizsákmányolják, kiszivattyúzzák, bedöntik, vagy száműzik a tőkét.”