„Nos, kedves kárpátaljai magyarok, Ez itt Ukrajna! Nem tetszik? Bőrönd-vasútállomás-Budapest! Önállóságot akartok? Kérjetek Magyarországtól egy külön provinciát magatoknak! (...) A magyar itt nem őslakosok. Amikor bejöttek, mi már évszázadok óta itt éltünk.” (HAON)
Áll a bál az autonómia felvetése miatt Ukrajnában, bár Magyarország jó húsz éve kormányoktól függetlenül ugyanezt mondja. (Az Index elképesztő cikkét érdemes ezzel kapcsolatban elolvasni) Sajnos azonban a dolog nem egyszerűen arról szól, hogy az ukránok ebben a helyzetben jogosan hiperérzékenyek, hanem arról is, hogy teljesen másként látják közös történelmünket, mint mi, magyarok.
Az természetes, hogy minden nemzetnek megvannak a maga történelmi narratívái, amelyeknek hol több, hol kevesebb köze van a megismerhető valósághoz. Magyarországon azonban sokáig nem vettük tudomásul, hogy nem csak a román, szlovák vagy szerb történelemgyár végezte el a magyarság illegitim (szlovák és román esetben barbár, alsóbbrendű) hódítóvá degradálását, hanem a Szovjetunió is, majd az új ukrán állam Kárpátalja kapcsán is megtette ugyanezt. Mivel a következő években szinte minden forgatókönyv szerint egy az eddiginél jóval türelmetlenebb és nacionalistább Ukrajnában kell 150-200 ezer magyarnak élnie (kivéve, ha sikerülne kiharcolni egy működő autonómiát − önként ugyanis nem fogják adni, a biankó magyar támogatást utólag kiröhögnék, mint a szlovákok és románok), érdemes végignézni, meglehetős kommentárral, az ukrán narratívát.
Az ukrán történet (az idézetek egy Kárpátalját bemutató ukrán kiadványból valók) az „V-VII. században indul, Kárpátalja tömeges benépesítésével a prágai kultúra jellegeit viselő szlávokkal”. Az nem is kétséges, hogy a korban szláv népesség telepedett meg a régióban, az már annál inkább, hogy az tömeges lett volna. Kárpátalja túlnyomó része ekkor, és még évszázadokig, lakatlan őserdő volt, komolyabb települések az alföldi peremen alakultak ki. A következő gondolat még vitathatóbb: „VIII-IX. század(ban) a Rusz elnevezés terjed el a Felső-Tiszai lakosság körében”. Erősen kérdéses, hogy írásos források hiányában ezt honnan veszik, de legalább meg van alapozva: nem csak nagy tömegű, de a Kijevi Ruszhoz (ami nem orosz, hanem ukrán) kötődő lakosság élt a vidéken.