Az ukrán történet (az idézetek egy Kárpátalját bemutató ukrán kiadványból valók) az „V-VII. században indul, Kárpátalja tömeges benépesítésével a prágai kultúra jellegeit viselő szlávokkal”. Az nem is kétséges, hogy a korban szláv népesség telepedett meg a régióban, az már annál inkább, hogy az tömeges lett volna. Kárpátalja túlnyomó része ekkor, és még évszázadokig, lakatlan őserdő volt, komolyabb települések az alföldi peremen alakultak ki. A következő gondolat még vitathatóbb: „VIII-IX. század(ban) a Rusz elnevezés terjed el a Felső-Tiszai lakosság körében”. Erősen kérdéses, hogy írásos források hiányában ezt honnan veszik, de legalább meg van alapozva: nem csak nagy tömegű, de a Kijevi Ruszhoz (ami nem orosz, hanem ukrán) kötődő lakosság élt a vidéken.
Szintén nagyon (túl) határozott gondolatnak tűnik, hogy „a IX. században új szláv fejedelemség alakul ki a vidéken, a legendás Laborc fejedelem vezetésével. Laborc fejedelemsége nyugaton a Nagy-Morvai fejedelemséggel, délen pedig a bolgár állammal volt határos. Erre az időpontra tehető a kereszténység elterjedése Kárpátalján. Már a IX. század 80-as 90-es éveiben a Nagy- Morva birodalomból elűzött Cirill és Metód tanítványai érkeztek a vidékre, ahol kolostorokat alapítottak, főként a nehezen elérhető hegyvidéki területeken. Ekkor Kárpátalja a Kijevi Rusz hatása alá kerül”. Mindebből leginkább a „legendás” kitételre érdemes koncentrálni, Laborc Anonymus teremtménye, személye semmilyen korabeli forrásban nem szerepel, mint ahogy állama sem. A lényeg ukrán szempontból az utolsó mondat: a térség a Kijevi Ruszhoz kapcsolódik.
Érdekes a magyar honfoglalás leírása: „A vidék történelmének újabb állomása a magyarok bevonulása volt a vidékre és Pannóniába a Vereckei-hágón keresztül (a Latorca-folyó mentén) Álmos fejedelem vezetésével 896-ban. (...) A XI. századtól kezdődően vidék fokozatosan beleolvadt az újonnan alakult európai ország, a Nagy Magyar Királyság területébe”. A valóság az az, hogy a magyarság a mai Kárpátalja alföldi részein már a honfoglalás után közvetlenül megtelepült, és a következő évszázadokban a szláv népességet szinte teljesen magába olvasztotta. A mai Kárpátaljai ruszin-ukrán népességnek nem sok köze van a IX. században ott élt szlávokhoz.