A választás előtti utolsó héten a Mandiner különböző irányultságú, meghatározó magyar véleményformálókhoz fordult; rövid, tömör válaszokat kérve tőlük egy kérdésre: hogyan értékelik a 2010-2014 közötti ciklust? Válaszaikat a napokban közöljük.
*
Seres László: Elmúltnégyév
Látjuk, Gábor, Magyarország jobban teljesít, vezetőnk férfias, GDP-nk átlagon felül, mindenki bennünket irigyel, jó dolog az a kétharmad; mondjuk vannak még apró problémák és négyzetméterek, de aki ilyesmin fennakad, az más aljasságra is képes.
A NER kétségtelen sikere, hogy kétharmada birtokában elfogadott egy olyan új alaptörvényt, amire az égvilágon semmi szükség nem volt, hiszen még kevesebb alapjogot garantál, mint a sztálinista számozású előző. Sikerült visszamenőleg jogot alkotni, sikerült gazdasági szabadságharcot hazudni, sikerült hadat üzenni az uniónak, de úgy, hogy ezzel hosszú időre lehetetlenné vált az amúgy teljesen jogos, libertárius euroszkepszis. Sikerült rosszkor és rosszul bevezetni az egykulcsos adót, ami ráadásul nem is az, és ezzel sikerült hosszú időre jól ellehetetleníteni egy nagyon is racionális flat tax-et. Tényleg javultak a gazdasági adatok, de ennek kicsit túl nagy ára volt: vegyük például a T. olvasó magánnyugdíját („Ha egy kormány valakinek azt mondja, hogy legyen szíves adja vissza, annak nyomatéka van”), vagy azt, hogy tessék körbenézni, adott-e bármilyen feltétele a növekedésnek.
Nehéz utólag beismerni, de tényleg több volt, mint kormányváltás. A Fidesz uralma: nettó kádárizmus, némi nemzeti pátosszal.
Hagyjuk most, mert elcsépelt dolog, hogy ez a drámai módon állambarát, piac- és versenygyűlölő, Felcsúton stadiont építtető ember ugyanaz az Orbán Viktor, aki; de azért aki ott volt anno a Fidesz legelején, az nehezen felejt. Például azt, hogy a Fiatal Demokraták Szövetsége annak idején pont olyan rendszer és viszonyok ellen jött létre, mint amelyeneket most utódpártként produkál. Ismét lehet álmodni, István, de azért inkább ideje felébredni. Egy Fidesz, amely megköti a paksi paktumot? Amely baráti föld- és trafiktulajokból kreál új társadalmi réteget? Amely elviteti a Tibet-barát tüntetőket a kínai főgóré látogatáskor? Amelynek regnálása idején egy Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott lehet? A festményeivel és alaptörvény-asztalával? Egy Fidesz, amely intézményesíti az iskolák központosítását, az állampárti drillt, a szervilizmust, a napi hazudozást, a közmédia behódolását? Rezsicsökkentés, központilag? Really? Prohászka, Wass Albert, Gábriel arkangyal, ill. Békemenet Bayer Zsolttal és Széles „Gravitáció” Gáborral?
Ez komoly? Az.
A Mandiner mindig jól nevelt, náci kitételektől zsigerileg ódzkodó kommentelőitől kérdezem: ha Gyurcsány adósít el minket harminc évre az oroszok felé, egy suttyomban tető alá hozott paktum keretében, hogyan neveznék őt? Szerintem is. Köszönöm a figyelmet.
A szerző a hvg.hu publicistája, a Kapitalizmus blog szerkesztője
