Ismét lehet álmodni − Mandiner négyévértékelő XVII.

2014. április 04. 11:10

A 2010-es választások után a tragikus léket kapott gazdasági tankhajót sikerült irányváltásra bírni. Mára már ismét lehet álmodni, akár a legnagyobbat.

2014. április 04. 11:10
Lovas István
Mandiner

A választás előtti utolsó héten a Mandiner különböző irányultságú, meghatározó magyar véleményformálókhoz fordult, rövid, tömör válaszokat kérve tőlük egy kérdésre: hogyan értékelik a 2010-2014 közötti ciklust? Válaszaikat a napokban közöljük.


*

Lovas István: Ismét lehet álmodni

Néhány cáfolhatatlan adat arról, hogy merre mentünk 2002-ben és hová jutottunk 2010-ben, a kormányváltás évére.

Vásárlóerő egyenértékben 2001-ben hazánkban az egy főre jutó bruttó nemzeti termék (GDP) a 100-nak vett uniós átlaghoz képest 58 volt. Ami egyetlen év alatt − 2002-re − 61 százalékra ugrott. Ekkor Szlovákia az EU-átlag 54 százalékán állt.

2010-re felzárkózásunk 66 százalékra kecmergett fel, míg Szlovákiáé 74 százalékra spriccelt. Vagyis 8 év alatt a szlovákok 20 százalékponttal közelítették meg az uniós átlagot, mi öttel. És hagytak le bennünket − csúnyán.

2007-ben, a világválság kirobbanása előtti évben a magyar GDP éves növekedési üteme 0,1 százalékos volt, messze a leggyengébb az Európai Unióban. A szlovák gazdaság ekkor 10,5 százalékos ütemben nőtt.

A választások után a tragikus léket kapott gazdasági tankhajót sikerült irányváltásra bírni úgy, hogy idén a jobboldali kormányok teljesítményét rendre alábecsülő brit Economist hetilap szerint nálunk 2,1 százalék lesz a gazdasági növekedés üteme.


Ennél tovább menve, mára már ismét lehet álmodni, akár a legnagyobbat. Még olimpiáról vagy világkiállításról is. Ami szörnyű üzenet a másik oldalnak, hiszen a nemzeti büszkeségérzetet erősíti. (Lásd: bepakolt bőrönd, plusz újabb eszmefuttatás a rossz felé szavazó magyarok genetikai/történelmi alsóbbrendűségéről.)

A hazaiakkal együtt a mind nagyobb számban érkező turisták boldogan veszik most birtokukba a négy év alatt megújult fővárost, amely George Soros (legalább egyszer ne hamisítsuk meg útlevelében szereplő nevét) egyik kedvenc budapesti emberének 20 éves főpolgársága idején liberálisan rothadt.

Ezek a négy év fontos pozitívumai.

A megszabott terjedelemkorlát miatt szintén csupán csak néhány negatívum.

− Zavaró és érthetetlen a másik oldal uralmának teljesen behódoló figurák előléptetése. Mint például azon balliberális Such György egykori rádióelnök kinevezése az Országgyűlés Hivatalának főigazgatójává, akinek elnöksége alatt a közrádió 2006 őszén egy hangot nem közvetíthetett a Magyar Rádió udvarán tömegesen összevert emberekről. Azt is nagyon jó lenne tudni, ki szólt le Suchnak, hogy adja le a futárral kézbesített őszödi beszéd hangfelvételét.
− Az SZDSZ-es főgazember, Kóka János jelenléte a miniszterelnök szaúd-arábiai küldöttségét szállító gépen.
− Annak a magyarázatnak az elmaradása, hogy a stadionépítésekkel miért a Bajnai irányítása alatt működött Wallis cég leányvállalatát bízták meg.

Vagyis a leginkább irritálóak a külfölddel szemben többször is mutatott kormányzati bátorság nem egyszer szinte teljes hiánya a legádázabb hazai ellenfelekkel és – mondjuk ki – ellenségekkel.

Kulin Ferenc, volt MDF-es országgyűlési képviselő két hete a Magyar Nemzetben Bíró Zoltánhoz Antall politikájáról írt levelében egyértelműen elítélte az 1990-es MDF-SZDSZ paktumot. Most. Érdekes: a politikusi gyávaságról arra az idő távlatából visszatekintve szinte mindig kiderül annak romboló hatása.

Ezért tartom mérgező hatásúnak a fentiekhez hasonlóan az alábbi megalkuvásokat (is):
− Demszky Gábor volt budapesti főpolgármester futni hagyása;
− A Gyurcsány Ferencnek és Laborcz Sándornak oly kedves titkosszolgálatok érdekének fölébe helyezése a nemzeti érdeknek abban, hogy a cigánygyilkosságokban vállalt szerepük nem kerülhet(ett) nyilvánosságra.

Továbbá az olyanok támogatása száz és százmilliókkal, mint Fischer Iván zenekarvezető, aki hetente gyalázza külföldön az őt és zenekarát eltartó magyarokat nyilatkozataival és tevékenységével, vagy a filmes Szász János.

A liberalizmust vallók különben is éljenek meg a piacról − ha már ezt vágták a képünkbe 1990 után 18 éven át a semmiből alakuló jobboldali média- és kulturális szféra nem liberális szereplőinek.

Amennyiben a kormányt megszavazó jobboldali többség véleményét a fentiekről kikérnék, nincs kétség, hogy a fentiekkel a megkérdezettek elsöprő többsége értene egyet.

Remélem, április 6-a után az inga e területeken is kileng a választók által megkívánt irányba.

A szerző publicista, a Magyar Nemzet brüsszeli tudósítója.
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 76 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kisalex
2014. április 04. 20:56
a legnagyobb tankhajóról fogok álmodni
Nemzeti Mutyikos
2014. április 04. 18:09
herr loßasz szuletett nemieroszak istvan megint pofazik...
kukagyerek
2014. április 04. 17:09
" meghatározó magyar véleményformálókhoz" ........ Milyen magyar az, amelyiknek a véleményét, egy pártcsicska formálja meg, a kénye kedve szerint? Az nem egy magyar, hanem egy terelhető barom!
koronaszepe
2014. április 04. 16:18
Ezt a kibaxott Jobbik reklámot szedje már le valaki !
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!