Simon, de nem a Péter, hanem a Gábor

„Simon Péter az Újszövetség leírása szerint Jézus hívására, őt követve egyszerű halászemberből emberhalásszá vált. Ezzel szemben Simon Gábor, a szocialisták volt elnökhelyettese pénzhalásszá lett. A kettő között van némi különbség. Úgy hívják: erkölcs. Bebizonyosodott (immáron sokadszor): a szocialisták híján vannak az utóbbinak.

Robert Musil életművében a Monarchia tulajdonságok nélküli emberéről írt, mi pedig lehangoltan megállapíthatjuk, hogy az MSZP egy erkölcs nélküli párt.

Simon Gábor, miután több éve nem vallotta be a vagyonnyilatkozataiban, hogy mintegy negyedmilliárd forintot tárol egy ausztriai bankszámlán, képes úgy nyilatkozni: jóhiszeműen tévedett. Legalább ne nézne totális hülyének bennünket! Ezzel a nyilatkozatával elérkezett a klasszikus, nevezett Gy. Ferenc »magaslatára«, aki, amikor megkérdezték tőle a parlamentben, hogy viselt dolgai törvényesek voltak-e, így válaszolt: »Mi az, hogy?! Nagyon is! Törvényesen és tisztességesen!«

Tegyük egyértelművé: jóhiszemű Simon Gábor ügye természetesen nem magánügy. Ő a szocialista párt második embere, így a parkoltatott és be nem vallott irreálisan nagy összeg az MSZP-ről állított ki erkölcsi bizonyítványt. Ez még akkor is igaz, ha esetleg Simon valahogyan bizonyítani próbálja, hogy a prepolitikai időszakából való a megtakarítása; bizonyára leginkább a középiskolai tanári fizetését sikerült igen hatásosan beosztania…

Viszont demokratikus politika és demokratikus párt nem létezhet erkölcsi alapok nélkül. Simon ügye után aligha lehet egy ilyen pártra bízni az ország vezetését. Vagy ha lehet is, nem érdemes.”