Tényleg elüldözik a bankokat Magyarországról?

„Aránytalanság lenne azt mondani, hogy pusztán a kormányzati intézkedések késztethetik a bankot a távozásra. Fontos megemlíteni, hogy a bankok stabil lábakon állnak, pusztán a növekedéshez nem állnak rendelkezésre a megfelelő források. Ráadásul a Raiffeisen anyabankja jelentős tőkeemelést jelentett be a napokban, így a cégcsoport a jövőben várhatóan jelentősen meg is fog erősödni.

Bár sokan negatív jelként értelmezik a külföldi bankok esetleges kivonulását a magyar piacról, ugyanakkor ennek legalább annyi – ha nem több – külső oka is van, mint hazai.

Az állam jellemzően rossz gazda, a tartós állami tulajdon vélhetően nem sok jóra vezet. Számos elrettentő példa áll előttünk: legutóbb Szlovéniában láthattuk/láthatjuk, hogy egy állam által működtetett bankrendszer mennyire sok pénzbe kerülhet az adófizetők számára.

Ugyanakkor bizonyos esetekben szükség lehet az állam segítségére a bankszektorban, és ez nem mindig jelenti azt, hogy az adófizetők csak veszíthetnek egy ilyen ügyleten. Az állam számos országban segített a bankrendszer konszolidációjában, a válság alatt például az USA-ban. Később, amikor konszolidálódott a helyzet, haszonnal adott túl ezeken az érdekeltségeken. Időlegesen elfogadható lehet az állami tulajdon, tartósan azonban nyilván nem. Valójában a tulajdonos származása másodlagos.

Az, hogy egy bankrendszer jól működjön, nem azon múlik, hogy külföldi vagy hazai kézben van, hanem a szabályozáson. Egy jól szabályozott bankrendszer a tulajdonos kilététől függetlenül is jól működik, hitelez, és aktívan segíti a gazdaság szereplőit. Egy rosszul szabályozott pedig az egyébként ideálisnak tekintett állapotban, tehát magánkézben is könnyen a csőd szélére juthat.”