Sarkosan fogalmazva

2013. október 06. 16:08

A história kegyetlen fintora, hogy sokszor a bátor népnek nem marad hazája.

2013. október 06. 16:08
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap

„Az aradi vértanúk gyászünnepe nekünk, magyaroknak mindig alkalmat ad nemcsak az emlékezésre, hanem az önvizsgálatra is. A múlt és a jövő egyre kevesebb embert foglalkoztat, pedig az emberiség a halottak, a most élők és a majdan megszületők szövetsége, és ha ez a láthatatlan, de erős szövetség felbomlik, maga az emberi létezés válik tragikusan tartalmatlanná. A haza, a nemzet mártírjait az idegenek nem ismerik és nem is tisztelik, mert ez magyar »magánügy«, amelynek politikai és történelmi megítélése országonként és népenként változik. Az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc nagyságát és hősiességét távolról rokonszenv kísérte (nagyjából úgy, mint 1956-ban), de a magyarokat körülvevő népek – a lengyeleket kivéve – már az azóta eltelt idő (és főleg a trianoni döntés) miatt saját államiságuk hivatalos történetén keresztül értékelik a »nacionalista rebelliót«. 


A história kegyetlen fintora, hogy sokszor a bátor népnek nem marad hazája, és felesleges azon elmélkedni, mi lett volna, ha az elején győztes magyar hadak nem állnak meg Bécsig, vagy ha az orosz cár nem nyújt rokoni segítséget az ifjú császárnak. Az Osztrák Császárság történetében olvasom, hogy a magyar Országgyűlés Bratislavában ülésezett, nem Pozsonyban, valamint »a lázadás után a vezetés a magyar háborút megindította a nem magyarok ellen a királyságban, a szerbek, horvátok, románok, ruszinok és az erdélyi szászok, majd a császári hadak ellen«. Érdemes lenne az 1920 után született államok ma használatos tankönyveiből összegyűjteni, ők hogyan magyarázzák saját hősi történelmüket, de nagyjából ezt is tudjuk.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 67 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
korona
2013. október 06. 21:42
1848-ban, és később az illuminátusoknak, majd a szabadkőműveseknek, - amik tudjuk, hogy kikből tagozódtak - nem a Habsburg császárság volt útjában, hanem az APOSTOLI MAGYAR KIRÁLYSÁG, azért, mert apostoli. Tudjuk, hogy hova fejlődtek az illuminátusok és a szabadkőművesek, igen, a kommunizmusba. Az osztrák könnyen cserélt államformát, de az "elmaradott" magyar ragaszkodott az apostoli uralkodójához, mert az apostoli volt, aki felett a Magyar Szent Korona (ez a misztikus, kincsekkel fel nem mérhető tárgy) uralgott vagyis maga az Isten. A pártrendszer a társadalom lazulását soha nem érhette volna el, ha marad Magyarország APOSTOLI királysága. De szükségük volt a zsidóknak, hogy szabadon sürögjenek-forogjanak, PÉNZT kezeljenek KAMATÉRT, hogy ez a nyakas magyar társadalom felhíguljon, elinduljon hanyatlásának lejtőjén. Megtörtént. Bevégeztetett. Bevégeztetett???
korona
2013. október 06. 21:26
Még az agyondícsért Radnóti sem említi sehol, hogy "hazám", "Magyarország", "magyar hazám"! Sehol, egyetlen mondatában sem. De olvassák el Szerb Antal véleményét erről. Igen, ők, ha csak nem kellett mindenképpen, maradtak a PÉNZ mellett annak kezelőjének.
korona
2013. október 06. 21:21
A magyar tudatból ki kell törölni a szolgalelkűséget, a kisebbségi érzést, mert semmi oka ezeknek megtartására. A magyarnak mindenkor szupremációra kell törekednie a Pannon-síkságon. Bizony a hosszú évek "szocializációja" máról holnapra nem fog kiveszni a magyar fejekből, de meg kell tenni mindent, hogy újra nemzet legyen a magyar. Nem a Habsburgok voltak vesztünk igazi tevői, hanem olyanok, akik őket is irányították a PÉNZZEL. Akik akkor hasznot húztak nyomorúságunkból, ma is azt teszik, mert itt vannak és soha nem fogják Magyarországot "hazámnak" nevezni - érezni.
korona
2013. október 06. 21:06
(bemásoltírás)---------------------------------------------------------------------- NYÁLASNYALÁS Mondja már meg egy Fidesz-szimpatizáns… „A holokauszt a legnagyobb nemzeti trauma számunkra” - jelentette ki Martonyi János a Zsidó élet és antiszemitizmus a mai Európában című, a Tom Lantos Intézet által szervezett nemzetközi konferencián, szerdán az Országházban. A ”magyar” külügyminiszter a kétnapos rendezvény záróbeszédében átszellemült arccal fejtegette: „a magyar holokausztot magyarok követték el magyarok ellen, az elkövetők és az áldozatok egyaránt magyarok voltak.” „Elfogadjuk a felelősséget” – mondta, majd beszéde végén újra megerősítette Navracsics Tibornak a konferencia előző napján elhangzó kijelentését, miszerint „a magyar állam is felelős volt a holokausztért, szembefordult saját polgáraival, sőt segédkezett abban, hogy kiirtsák őket.” Végül, hogy nagyobb nyomatékot adjon a mondandójának még hozzátette, „akárcsak jómagam, úgy Navracsis miniszter úr is a magyar kormány, az ország és nemzet nevében beszélt”. Gondoltam, hagyok egy kis időt arra, hogy mindenki jól kikurvaanyázhassa magát, mert nem hiszem, hogy az elhangzottakra elsőként lehet más, szóba jöhető reakció. Igazából másodszorra sem lehet, de most tekintsük el ettől és bármily nehéz, bármily értelmetlennek is tűnik, de tegyünk egy kísérletet arra, hogy megértsük, mégis mi lehet, egyátalán lehet-e értelmes oka annak, hogy a magyar kormány ilyen megalázó, ilyen szolgalelkű, ilyen gyomorforgató módon áll ehhez a holokauszt-történethez és magához az egész zsidókérdéshez. Akkor próbáljuk meg. Mondjuk azt, hogy ok, rendben, rendezzünk egy ilyen konferenciát a nyalás érdekében. Nagyvonalúan tekintsünk el attól, hogy szinte minden héten van valami hasonló, de csináljunk mégis egy újabbat, hadd örüljenek zsidók, mégiscsak ők vannak a világ menetét tekintve minden olyan politikai és gazdasági poszton, ami befolyásolni tudja Magyarország sorsát. Mondjuk aztán azt, hogy emeljük az esemény fényét és adjuk oda helyszínül az Országházat. Ugyan van egy rakat, jobbnál jobb konferencia központ a városban, amit kibérelhetnének maguknak, de legyen, adjuk oda. Lássák, hogy mi aztán tényleg a lehető legmagasabb szintre akarjuk emelni az esemény rangját. És ha már az ország házában van a party, akkor fizessük ki az egész szart az adófizetők pénzén. Nyeljünk egy nagyot és bólintsunk rá, hogy ez is még ”rendben”. Aztán ha már nagyszabású konferencia, akkor legyen rendes közönség is. Ezért aztán csődítsük oda a közéleti és a tudományos elit tagjait, akik majd tapsikolnak minden rettegő félóra után. Mondjuk ez nem lesz nehéz, hisz a felvilágosult és mélyen demokratikus szellemi elit jelentős része a metéltek közül kerül ki, vagy azok befolyása alatt áll. De ne akadjunk fel ezen, szervezzünk egy ”hozzáértő” közönséget és kész. Aztán az egész megmozdulás alatt udvaroljuk körbe az összes idecsődült cionzsidót. Nehezen mondom ki, de a gondolatmenet zökkenőmentessége miatt fogjuk rá, hogy még ez is ”rendben”. De ez eddig miért nem elég? Miért kell felmenni ezek után még a pulpitusra felköpni a magasba aztán aláállni? Miért kell ezek után még megalázni magunkat? Miért kell olyanokat mondani, ami nem is igaz? Miért kell benyalni nekik a meleg szarig, miért nem elég csak az anuszrózsájukat nyalogatni? Tényleg próbálom megérteni a magyar kormány magatartását, de nem sikerül. Megpróbálok az ő fejükkel gondolkodni, de így sem jutok el a megoldáshoz. Próbálom máshonnan megközelíteni a dolgot, de így sem lépek előrébb. Egész egyszerűen nem tudok egy elfogadható indokot felhozni arra, hogy miért volt erre szükség. Indok persze jut eszembe nem is egy, de az az ország szempontjából nézve se nem épeszű, se nem elfogadható. Feladom… De azért tényleg érdekelne egy épeszűnek tűnő magyarázat. Mondja már meg valaki a narancsos szimpatizánsok közül, hogy miért kell ez? Meg persze azt is, hogy akik a Fideszre szavaznak, azok tényleg egyetértenek ezzel, azok tényleg azonosulni tudnak Martonyi János szavaival
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!