Megalázott Kishantos

2013. október 03. 08:51

Kishantos története a mai rendszer legrosszabb arcát mutatja meg. Ezért fontos beszélni róla.

2013. október 03. 08:51
pelikán*
Mandiner

Napjaink el nem mesélt történetei közé tartozik Kishantosé. Pedig a Fejér megyében, Hantos településtől 3 km-re található vidékfejlesztési központ huszonegynéhány éves sztorija éppen rendkívül szomorú végkifejletéhez közeledik. A 452 hektáros mintagazdaságot működtető kft.-nek egy tavaly kiírt pályázat eredményének értelmében szűk hónapnyi tartózkodása van Kishantoson: ezt követően át kell adni területeit az új, nyertes gazdáknak, alkalmazottai pedig mennek munkanélkülinek, vagy legalábbis arra, amerre ötletük van.

Aki nem ismeri a történetet, akár a fenti videóból is kaphat néhány benyomást, hogy mekkora kár ezekért az emberekért és a munkájukért – és hogy milyen fájóan értelmetlenül rúgják ki őket saját két évtizedes művükből. Lehet, hogy több olvasónak ismétlés jön, de fontosnak tartom, hogy itt is nyoma maradjon.

Tehát a tavaly októberi pályázat értelmében a 452 hektáros területre összesen 10 pályázatot írt ki a Nemzeti Földalap; a Hantosnál most látható üzem és iskolai rendszer alapjait évtizedekkel ezelőtt megteremtő és ott jelenleg is gazdálkodó nonprofit társaság mindre beadott versenyanyagot – majd az összeset elbukták. Írd és mondd: a kishantosiak egyetlen négyzetcentiméter földet sem nyertek.

A pályázat persze nagyon nehezen támadható: a rendszer úgy lett kitalálva, hogy a pályamunkákra adható pontok 40 százaléka szubjektív; vagyis a bírálónak annyit kell mérlegelnie, hogy tetszik-e neki vagy sem az adott gazdálkodási terv. Ízlésekről pedig nem vitatkozunk.

A nyertesek összetétele itt-ott igen problémás: van köztük például salgótarjáni (!) építési vállalkozás, mely a pályázat beadása előtt változtatott székhelyet és nevet, bár a tevékenységi kört elfelejtette.

Ráadásul a biogazdálkodás folytatása nem volt feltétele a pályázatnak, így semmi garancia sincs arra, hogy az elmúlt évtizedekben kitalált módszerek és hagyományok megmaradnak.

Ezen a ponton felhívnám a figyelmet, hogy Kishantosnál nem valami rossz parasztromantika miatt kell siránkozni. Ezt az oktatási és termelési központot annak idején német-magyar kormányközi program keretében indították, szakmai alapjait a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézete tervezte meg, dán közreműködéssel. A fő profil (bio vetőmag előállítása) mellett működik itt népfőiskola is, melynek német és dán kapcsolatai is vannak. (Nem véletlen, hogy a pályázat mostani üzemeltetetők számára kedvezőbb elbírálásáért – legalábbis a kishantosiak ezt mesélték több helyen – a dán nagykövetség is közbenjárt.) Ugyan személyesen nem ismerem sem Ács Sándornét, sem a gazdaság többi vezetőjét, de másodkézből úgy tudom, jó szakemberek, és nem mellesleg tisztességesen dolgoznak régóta ezen a helyen.

Persze fel kell tenni a kérdést, hogy ha ennyire rendben van ez a kishantosi dolog, akkor mégis miért alakult úgy a pályázaton a soruk, hogy november elsejéig el kell hagyniuk a gazdaságukat. A válasz szerintem nagyjából a bosszú kifejezéssel írható le. Kishantos mostani állapotában Ángyán József egykori vidékfejlesztési államtitkár bázisa. Ács Sándorné régi kollégája; Ángyánnak az egész rendszer kitalálásában óriási szerepe volt.

Mármost számomra mai állapotában Ángyán egyáltalán nem problémamentes. Nem a kormánykritikája miatt, egyszerűen azért, mert szegény fickó egy ideje az eldrábikjánososodás és elbogárlászlósodás, vagyis az irracionális népibal jegyeit mutatja. Nem értek egyet a családi gazdaságok fetisizálásával sem, mert ellentétesek azzal a logikával, ami európai méretű versenyben is képes felszínen tartani a magyar mezőgazdaságot. De a Kishantoshoz hasonló helyekre akkor is szükség van: mert az ökológiai innováció színterei, mert modelleznek valami olyat, ami ha nem is az egyetlen, de az egyik lehetséges válasz lehet a környezetünkben zajló változásokra. És nem utolsó sorban azért, mert tisztességes és küldetéstudattal rendelkező magyar emberek dolgoznak és tanulnak bennük.

Kishantos története a mai rendszer legrosszabb arcát mutatja meg. Ezért fontos beszélni róla.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 101 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Márk
2013. október 04. 22:54
Szerencsére bőven vagyunk azért olyanok, akik kiállnak Kishantos mellett. "Szél Bernadett elmondta, hogy ez a folyamat Magyarországon is jellemező, ez történt a Kishantosi Vidékfejlesztési Központtal, a magyar ökológiai gazdálkodás egyik szellemi bölcsőjével és gyakorlati műhelyével: a kormány november 1-vel elvette a központ 20 éve vegyszermentesen művelt földjeit, ráadásul még azt is “elfelejtette” előírni, hogy az új földhasználók is ökogazdálkodók legyenek, vagyis kezdődhet az érintett földek vegyszerezése és műtrágyázása." http://lehetmas.hu/sajtokozlemenyek/135692/zoldpolitikus-az-europa-tanacs-kozgyulesen/
Valodi
2013. október 03. 18:46
Az élelmiszer nem áru, hanem létfeltétel. Földet művelni élelmiszertermelés céljából nem “gazdaságosan” és “üzletként” kell, hanem “minden körülmények között”. Vegyszer, műtrágya (azaz kőolaj) és béke híján is – erre pedig csak földműves életvitelű parasztcsaládok százezrei és azok szövetkezései képesek! „... erős gazdatársadalomra és vidéki polgárságra támaszkodva megvalósul a vidékpolitika fő célja: a vidéki térségekben, falvakban és kisvárosokban a hagyományokra épülő polgári életvitel meghonosodása, életképes vidék létrehozása...” írta volt a naiv dr. Ángyán József - fehér holló a FIDESZ fészekben - államtitkárként a kormányprogramnak csúfolt Nemzeti Vidékstratégiában... Az "életképesség” nem közgazdasági, hanem biológiai fogalom. Csak „profit-rák” emberek beteg gondolkodásában létezhet "életképes fegyvergyár”... Életképes az a birtok, ami elsősorban a művelői saját biológiai létét, továbbá a munkamegosztás miatt a földközelből kiszorult más családok élelmiszerét minden körülmények között –ismétlem: olaj és béke híján is - képes megtermelni. Az összes többi formáció káros és fölösleges... Magyarországon nem falvak, hanem földrajzi fekvésüktől függően lakó-, nyaraló-, de legtöbb esetben szegény-, sőt nyomortelepek vannak, melyeknek hajdani népességmegtartó határa ma már nem egyéb, mint „jogi személy agráripari üzeme”! Félelmetes még belegondolni is, hogy az ország jelen állapotában, valódi parasztság híján egy igazi vészhelyzetben vajon mi lenne a multi áruházláncok etetőjén tengődő bérrabszolga-tömeggel, a „pénzpiaci termék” politikusok vezetésével? Haldoklik az a nemzet, amelyik a saját természeti környezetéből, saját erejéből külső segítség, „inputok” nélkül nem képes a biológiai létét fenntartani!
ottapont
2013. október 03. 16:57
egyetlen diszlájk sincs, azért ennek üzenetértéke van!
pacsker
2013. október 03. 12:36
2013. 04. 26. Kishantos „tartozása” http://www.kishantos.hu/news/-n53.html Ha van ember a földön, aki pontosan tudja, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ nem tartozik, és soha nem is tartozott a földhaszonbérleti díjjal, az Szabó Csaba és Sebestyén Róbert. Nehéz megérteni, honnan veszik a bátorságot, hogy valótlan állításokkal vezessék félre a közvéleményt.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!