Milyen volt 2013 a szőlőben, milyen borokra számíthatunk az új évjáratban? A Mandiner.bor több hazai borászt is megkérdezett a témáról, a szüret folyamán reméljük, minden kiderül válaszaikból. Ezúttal Liptai Zsolt, a Pannonhalmi Apátsági Pincészet borásza és ügyvezető igazgatója válaszolt.
A 2013-as évjáratot, annak időjárását, valamint a szüretre gyakorolt hatását nagyon sok tényező befolyásolta. A tavasz eleve késve indult, hiszen a március közepi havazással tarkított hosszú tél csak április közepére engedte szorításából a jövendő évszakot. Az előző évről hiányzó csapadék pótlása is csak erre az időre történt meg. A hőmérséklet emelkedésével a szőlő is intenzív növekedésnek indult, s valamit sikerült is behoznia a kései rügypattanás okozta késésből.
A virágzás a Kárpát-medencére tört hideg időjárás idejére esett, amelynek következtében néhány korai és középérésű fajta termékenyülése nem sikerült igazán jól. Borvidékünkön a fűszeres tramini fajta látta legnagyobb kárát a szélsőségesen hideg június elejének. Később a meleg beköszöntével a legnagyobb feladatot az intenzív hajtásnövekedés idején a jókor, jó időben elvégzett zöldmunka elvégzése jelentette.
Ebben az időszakban szerencsére növényvédelmi problémák nem jelentkeztek, s bár az előző évekhez képest a lisztharmat miatt körültekintőbb figyelemre volt szükség, a szőlő igen szépen fejlődött. A következő megmérettetést az augusztus eleji kifejezetten magas hőmérsékletek jelentették. Ebben az időben nagyon sokat számított, hogy melyik ültetvénynek milyen a talaja, illetve annak víztartóképessége. Egyes fajták szinte sokkszerűen élték meg a forróságot, s akár több hétnek is el kellett telnie ahhoz, hogy a cukorgyűjtés elindulhasson, újra beindulhasson.
A szüret kezdete az átlagos évjáratokhoz képest két héttel később kezdődött. A szedés idejével együtt megérkeztek a nyáron nagyon hiányolt esőfelhők is. Jellemzően több csapadék hullott augusztus utolsó és szeptember első dekádjában, mint az azt megelőző három hónapban. Sok termelő az azonnali betakarítás mellett döntött, szinte fajtakivétel nélkül.
Mi a szelektív szedés mellett döntöttünk, azaz a korábban napégett, esetleg sérült bogyókat, illetve fürtrészeket tartalmazó fürtöket egy előszüretben leszedtük. A termés mintegy felét-harmadát azonban mintegy 19-re lapot húzva tőkén tartottuk, várva-várva az oly sokat ígért „vénasszonyok nyarát”. Októberre el is jött a tiszta, szép idő itt az ország észak-nyugati részén, s a még zöld lombbal bíró ültetvények a nap sugarai által édesítik a válogatott fürtöket.
Jelenleg a tervezett szüreti mennyiség 80 százaléka már a pincénkben van! Viszont továbbra is tőkén vannak még a későbbi szüretre szánt, Prior-alapanyagként szolgáló rajnai rizling, valamint a merlot, cabernet franc és viognier fajták. Terveink szerint az elkövetkező 10 napban minden betakarításra kerül. Összességében lesznek az évnek vesztesei – mennyiségi szempontból ezek a fűszeres tramini és a chardonnay – és nagy nyertesei – mint a sauvignon blanc és a rajnai rizling –, de elmondható, hogy nagy odafigyeléssel, többszöri szürettel, kockáztatással és természetesen az égiek segítségével szép borok kerültek és kerülhetnek még a pincébe!
Mennyire felkészült Európa a válságokra? Karácsony Ádámmal az uniós készletezési stratégiáról, Brüsszel háborús hangulatáról és a Régiók Bizottságában elfogadott jelentéséről beszélgettünk.
Számíthattok rám; még nagyobb elszántsággal folytatom a munkámat, amelynek során a jövőben több elemzést és kevesebb influenszerkedést láthattok majd tőlem.
A megújulás nem választható lehetőség a nemzeti oldalon, hanem szükségszerű.
Senki sem érti hogy ennek tulajdonképpen mi faszom értelme volt, hogy a fenébe tudott egy ilyen zavarodott kis pukkancs lenyúlni másfél évtizedet milliók életéből.
Ám szerintem erre volt 16 évük.
A szervezet részrehajló működését illetően számos kritikát fogalmaztak meg jogtudósok és gyakorló állami vezetők.
