Miért csak nők vállalkoznak a médiában?

„Bár nem illik beülni a kollégák előadásaira, szemináriumaira, érzékelhető, hogy milyen hallgatókat adunk kézről kézre egymásnak. Azt vettem észre, hogy Bajnai első két pontjával nem is állunk olyan rosszul. A szombathelyi diákok például elmaradtak ugyan a számítástechnikában, de boldogulnak a nyelvekkel. Különösen a némettel, nyilván Ausztria közelsége miatt. Az ország másik szélén a nyíregyházi diákok éppen fordítva; otthonosan mozognak az informatikában, ám kevésbé boldogulnak a nyelvekkel. A kommunikáció szakosok leginkább a vállalkozási ismeretek hiányát szenvedik meg.

Ha másodévben tőlem, újságíró-szemináriumon hallanak először arról, hogy akár céget is alapíthatnának, ne csodálkozzunk azon, hogy a végzés után fogaskerekek szeretnének lenni egy lehetőleg nagy médiaszervezetben. Amidőn tehát az újságírással kacérkodók huszonévesek arra panaszkodnak, hogy kevés hellyel kecsegtetik őket a munkaerő-piacon, akaratlanul is a főiskolai oktatás egyik hiányosságát hozzák felszínre. Ezért szoktam meghívni az újságíró-szemináriumra olyan öregdiákokat, akik az elenyésző kisebbséghez, a szerkesztőség-alapítókhoz tartoznak.

Élménybeszámolójukból kirajzolódik, hogy különösen a digitális sajtóban, a kisvárosi portál létrehozásában adódnak lehetőségek. Az már az erősebbiknek vélt nem kudarca, hogy szinte kizárólag »gyenge« nők választották a nehezebbik, de hosszú távon gyümölcsözőbb utat.”