A keresztyénség és a korszellem

2013. szeptember 09. 09:46

A változás pedig abban van, hogy ma már a keresztyénség egésze kényszerül arra, hogy önmagát a „világhoz” viszonyítsa.

2013. szeptember 09. 09:46
Köntös László
Reposzt.hu

A változás pedig abban van, hogy ma már a keresztyénség egésze kényszerül arra, hogy önmagát a »világhoz« viszonyítsa. Míg az emlékeinkben még ma is élő múltban a keresztyén identitást meghatározó orientációs pont a másik keresztyén volt (mi a református a katolikushoz képest), addig mára a helyzet alapvetően megváltozott, hiszen a keresztyénség egésze tűnik fel úgy mint egy »világnézet« a sok közül. Nem mintha ettől kezdve az egyes keresztyén teológiai pozíciók jelentősége megszűnt volna (gondoljunk csak a nemrégiben lezajlott vitára a Heidelbergi Káté 80. kérdés-felelete fordításának kapcsán), ám mégis, nagyon sok szempontból a keresztyénségen belüli nézetbeli különbségek elveszítik jelentőségüket, mert maga a keresztyénség, mint olyan szorul magyarázatra, védelemre a »világgal szemben«. Ebben a helyzetben könnyen elfordulhat, hogy a korábban önmagukat egymással szemben meghatározó keresztyén nézőpontok és hagyományok egy platformon találják magukat. Sőt, még ennél is tovább lehet menni, hiszen az is előfordult már, hogy a különböző világvallások képviselői fogtak össze hagyományos értékek védelme érdekében.

A világ tehát megváltozott, s ezzel egyidejűleg alapvetően megváltozott valami, ami a keresztyén apológia helyzetét illeti. Kicsit dramatizálva, de talán annyira nem túlozva, azt lehet mondani, hogy a keresztyénség szubkultúrává lett. Nyilván nem a szó legtágabb kulturális, hanem inkább egyházias értelmében. Aki folyamatosan benne él az egyházban ezt kevéssé érzékeli, ám abban a pillanatban kulturális sokként hat, ha kilépünk a »világba«. Ez nagyjából azt jelenti, ha valakinek azt mondom, hogy református vagyok, azt is mondhatnám, hogy albigens. Teljesen mindegy, egyik sem jelent semmit sem.

Nagy kérdés, hogy ebben a helyzetben mit lehet tenni, kell-e tenni egyáltalán valamit? Vagy pedig azt kell mondani, ahogyan mondják is sokan, hogy a »világ ilyen«, nincs mit tenni, hiszen az emberek maguk döntik el, hogy miféle világnézetet kövessenek, még ha ennek legtöbbször nincsenek is tudatában.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 55 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
acido domingo
2013. október 11. 15:10
Ezek szerint 1. Jézus elkezd szimbolikusan beszélni, 'kenyérnek' nevezi magát, ami ellen a hallgatóság nem tiltakozik. 2. Aztán arról kezd el beszélni, hogy őt 'enni kell', amitől a hallgatói kiakadnak. 3. Kérdésükre ('Tusakodának azért a zsidók egymás között, mondván: Mimódon adhatja ez nékünk a testét, hogy azt együk?') válaszolva pedig olyan kijelentéseket tesz, hogy 'Mert az én testem bizony étel és az én vérem bizony ital.' Ez igazolná szerinted a szimbolikus értelmezés kizárólagosságát? Ugye nem haragszol, ha ezt nem tudom komolyan venni?
kgyula
2013. október 10. 19:58
"Az általad támogatott szimbolikus értelmezéshez ugyan mit tesz hozzá 6 53-56?" Semmit nem tesz hozzá; igazolja.
acido domingo
2013. október 10. 19:07
'Hát persze, hogy valódi evésre gondoltak, hiszen nem értették meg a lényeget. ' Olvasd el Jézus és a samáriai asszony párbeszédét. Jézus ott is szimbolikusan beszél, az asszony viszont szó szerint érti. Jézus erre témát vált, és az asszony számára kínos dologról kezd el beszélni. Az eukharisztikus beszédnek viszont más a dramaturgiája. Itt Jézus elkerülhette volna a félreértést. Az általad támogatott szimbolikus értelmezéshez ugyan mit tesz hozzá 6 53-56? Ha Jézus szimbolikusan beszélt volna (lásd pl. 'az én igám gyönyörűséges'), akkor miért bizonygatta, hogy a teste étel és a vére ital?
kgyula
2013. október 10. 18:04
"Később viszont szó szerint értették. Nem azt kérdezték, hogy 'hogy hogyan ehetjük meg szimbolikusan a testedet', hanem valódi evésre gondoltak,..." Hát persze, hogy valódi evésre gondoltak, hiszen nem értették meg a lényeget. Ahogy azt sem értették, hogyan építheti meg a templomot Jézus három nap alatt, amikor az 46 évig épült. Nem fogták fel, hogy a templom Jézus testét jelenti.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!