„Nincs lelkiismeretfurdalása a történtek miatt?
A köztársaság rendjét, alkotmányát védő rendőrség mellett helyesen álltunk ki. A kormánynak az a dolga, hogy vizsgáltassa ki a történteket; a Gönczöl-jelentés ezt szolgálta. Nagyon hosszú szakmai hibalista szerepel az anyagukban, majd a rendőrség részéről elkészített úgynevezett Ignácz-jelentésben is. Ám nem látok olyan momentumot, amely megalapozhatná a rendőri vezetők büntetőjogi felelősségét. Jelenlétem nyilvánvalóan szimbolikus a tárgyalóteremben, ha 2006-ban a rendőri vezetők mögött álltam, akkor 2013-ban is ott a helyem, még akkor is, ha konfliktusos bejutni az épületbe.
Csakhogy az elmúlt hét évben – ahogy ön fogalmaz – a köztársaság bírósága perek tucatjaiban mondta ki, hogy törvénytelen volt az akkori rendőri fellépés, majd tízmilliókat fizettek ki kártérítésként a jogtalan rendőri fellépés áldozatainak. Erős az ellentmondás.
Ha akár egyetlen ember megsérül a rendőri fellépés következtében, az már drámai és tragikus. A jelentéseknek kellett megítélni, hogy elkerülhetetlen és arányos, vagy elkerülhető és aránytalan volt a rendőri fellépés. Az azért legyen világos, hogy több rendőrt vontak eljárás alá, mint civil tüntetőt, rendzavarót.
2006 őszén több száz civilt vettek őrizetbe – majd engedtek szabadon, hiszen jogsértő volt a fogva tartásuk.
Nem, nem feltétlenül azért engedték ki őket, mert jogsértő az őrizetbe vétel, hanem azért, mert már nem álltak fenn az előzetes letartóztatás feltételei.”