„Ebben a világban, amelyben arról is a roma tehet, ha nem roma lopja a vizet, meg arról is, ha nem roma koraszülött rontja a csecsemőhalandósági statisztikát, kivált fontos, hogy ne keveredjen össze rasszizmus és racionalitás.
Sem úgy, hogy racionális aggodalmakat rasszizmusba csomagolnak, sem úgy, hogy a rasszizmus ellen racionális aggodalmak elfojtásával harcolnak. Példamondat 1.: A nyomorult romák szaporodnak, mint a nyulak, aztán az adónkból tartják el a purdékat. Példamondat 2.: Az állam csak fehér gyerekből akar többet, a gyerekszülést úgy ösztönzik, hogy a szegény cigánynak ne jusson belőle. Az első mondatban több a veszély, a másodikban több az igazság, de mindkettő ugyanabba a zsákutcába vezet.
El kellene fogadni egy alapvető tényt és egy kézenfekvő célt. Az alapvető tény: a mélyszegénységben szaporábban jön a gyerek, mint a polgári középrétegekben. Ez a világon mindenhol így van. Akik ebben az abszolút univerzális jelenségben etnikai sajátosságot látnak, sem a világról, sem a saját nemzetük múltjáról nem tudnak semmit.”