Az álhírek terjesztésével a vesztünkbe rohanunk: ijesztő gyakorlat terjed a közösségi oldalakon
Négyből három hírt anélkül osztanak meg a felhasználók, hogy elolvasnák. Íme, az álhírek terjedésének pszichológiája.
Nem tudsz úgy tévét nézni manapság netto egy órán keresztül, hogy ne furakodna az arcod elé valami éjjel-nappal duglak szanaszerteszéjjel Budapest szintű szexuálpszichopata, debil kreténség.
„Nem tudsz úgy tévét nézni manapság netto egy órán keresztül, hogy ne furakodna az arcod elé valami éjjel-nappal duglak szanaszerteszéjjel Budapest szintű szexuálpszichopata, debil kreténség, ahol a csajok a »kapaszkodjunk fel minél több farok segítségével a médiába« elv szerint vegetálnak, ipari előállítású végtermékké silányítva saját testüket. Ezek a »valóság show«- nak hazudott, filléres sorozatok jelen állás szerint a legnézettebbek a 18-50-ig célkorosztály körében, és jelzem, hogy már sorban áll a következő generáció, hiszen a szállodában vacsora közben elcsípett szófoszlányokból kiderült, hogy a 10 éves forma fiúcska a kedvenc műsor kezdete miatt fejezte be idő előtt az ételét.
A csaj, mint árucikk, akinek ára van, éppen ezért ha akarom, az enyém, ha akarom eldobom, lecserélem, birtoklom, ki/be kapcsolom, lepofozom, használom, megunom, kiteszem az esőbe, annyi. Tárgy, tehát uralom, kezelem, irányítom. Tárgy, azaz nehogy má’ visszapofázzon! Micsoda? Akarata van? Majd jól megmondom én, mit akarjon, vágom szájba a vidéki feltörekvő kis libáját! Hisz itt az történik, amit én akarok, amíg az én kenyeremet eszi! A csaj, aki nem titkoltan árucikk akar lenni, és ennek megfelelően viselkedik, külsőre rendkívül hasonló tud lenni a Nőhöz, aki csak éppen arra járt, semmi kedve nem volt a sörszagú, ostoba vicceidet hallgatni, ezt többször is egyértelműen a tudomásodra hozta, de te sajnos nem veszed a jeleket. Nem veszed, mert a receptoraidat szétbutította a körülötted ömlő, primitív, szexuális szenny.”