A konzervatív forradalom útja

„Az elprivatizált, élősködő magyar állam legnyilvánvalóbb társadalmi hatásait az elszegényedésben, a jó renddel kapcsolatos kiábrándultságban és a teljes erkölcsvesztésben jelölném meg. Amikor az elkövetkezőkben a konzervatív forradalom szükségességéről beszélek, abból indulok ki, hogy az úgynevezett baloldal képtelen volt és lenne megtalálni az országban annyira nélkülözött rendet (nem rendőri értelemben, hanem produktív egyensúlyként). A rendszerváltó baloldal korrupcióban született és rossz kompromisszumok nyomán lelte a halálát, esélye sem volt arra, hogy tartást és erkölcsi kódexet adjon az országnak, ma pedig a válsága mélyebb mint valaha, hiszen egy lator kormányzással szemben is képtelen alternatívát nyújtani. Míg a rendszerváltás utáni baloldalunk a történelmünk egyik legköltségesebb politikai esküvőjének, addig a jobboldalunk a legköltségesebb összeesküvésének a kódneve. A konzervativizmus eközben veszteség nélkül vészelte át az időszakot, de ehhez az utóbbi 13-15 évben tetszhalottnak kellett lennie. (...)