Romagyilkosságok: Kérdések ítélethirdetés előtt

„A Magyar Hírlapban írja a békemenet szervezője, a kalandos életutú Stefka István: »Aztán jöttek a cigányokat gyilkolók titkosszolgálati segédlettel, és a fekete egyenruhás Gárda, a három éve szélsőjobboldali párt segédcsapata«. Az első mellékmondatban a hangsúly nyilvánvalóan a »titkosszolgálati segédleten« van. Kire, mire gondol Stefka? Hódos Ernő századosra, a KBH-nál Csontos István negyedrendű vádlott tartótisztjére, aki jó eséllyel – nincsenek biztos információink, mert az ő tanúkénti meghallgatása zárt tárgyaláson történt – tudott az utolsó, kislétai gyilkosság előtt az elkövetői kör Csontos által ismert részéről? A dandártábornokból nemrég honvéddá lefokozott Laborc Sándorra? Az NBH-ra, mely a bűncselekménysor megkezdése előtt két hónappal abbahagyta Kiss István másodrendű vádlott nemzetbiztonsági megfigyelését, noha, amennyiben jól végzik munkájukat, az illető aktuális fegyverbeszerzési törekvéseiről értesülniük kellett volna? Vagy Stefka netán Ficsor Ádám volt titkosszolgálatokért felelős miniszterre gondol, aki elismerte, hogy hibáztak a szolgálatok, amint arról Gulyás József volt képviselő és nemzetbiztonsági bizottsági tag tavaly augusztusban több helyen is megjelent és előadott »jelentés jelentése« óta tudhatunk? Esetleg Ficsor elődjére gondol Stefka, Szilvásy Györgyre, aki az Országgyűlés jelenlegi elnöke és mások szerint a szarvaspatás ördög, a velünk élő rózsadombi paktum maga?

Mi nyomaszthatja a bírót?

Nyomaszthatja Mór súlya. Ez jogtechnikai szorongás. Az ottani első ítéletben kimondott justizmord szakmai fenyegetés: az ottani első ítéletben a nem kielégítő nyomozás és a hézagos vádhatósági munka következtében kriminalisztikailag nagy súlyú ügyben (bankrablás nyolc halottal) hibás ítélet született, s az ügyben ártatlanokat ítéltek el. Nyomaszthatja a politikai súly is, a politikai spektrum baloldala az általános jobbratolódást, nacionalizmust, az etnocentrikus gondolkodás újabb térnyerését is felelősnek látja, míg a politikai spektrum jobboldala azzal érvel, hogy baller kormány alatt történtek a gyilkosságok, ők a felelősek a rendőri-titkosszolgálati káoszért, mely a letartóztatásokat megelőzte.

Mit tehetnek a vádlottak, ha netán mégsem ők voltak az elkövetők? Ha esetleg Kaiser Edeként (Mór) kerültek volna a történetbe? Az utolsó szó jogán elmondhatják saját verziójukat, feltárhatják a kapcsolati hálót, mi, a közvélemény, visszatérhetünk a konteós (összeesküvés-elméletes) ideákhoz. Védhetik magukat a »felső kapcsolat« nyilvánossá tételével. Vagy lehet, hogy pont azzal húznák magukra a koporsófedelet. Mert ha váderedményes az ítélet, az nagyon nem lehet más, mint háromszoros tényleges életfogytiglan (sittes szlengben: »fekvő nyolcas«) és egyszeri tizenöt év. Az azonban biztos, hogy ez az ügy, a másodfoktól függetlenül, ezzel az ítélettel nem zárul le.”