Szegénység < Melegházasság

Érdekes aktualitást ad ennek a posztnak az éppen mai napon bemutatott új pápai enciklika, melyről írtam egy rövid értékelést a Kaleidoscope blogon: http://kaleidoscope.blog.hu/2013/07/05/a_valtozatlansag_jegyeben Ferenc pápa ugyanis amennyire hansúlyossá tette a szegények iránti szolidaritást eddigi pár hónapos tevékenysége során is, annyira nem kíván változtatni a homoszexálisokkal szembeni elutasító katolikus irányvonalon. Magam részéről egyik irányban sem tartom értelmezhetőnek a címben használt relációs jelet.

Én nem vagyok szivárványlány, a fiúkat szeretem, nem megyek felvonulni sem, és toleranciából is van még mit fejlődnöm, főleg a hülyeség iránt. Mert nálam kiverte a biztosítékot, hogy alkotmányellenenes a melegek házassága. Egy történész ismerősöm szerint azért, mert az állam nem támogathat olyan felállást, ami nem biztosítja a népesség utánpótlását. Értem én, hogy meg van ez támasztva, biztos vannak még érvek. A társadalmunk sincs még felkészülve a melegek házasságára. Az engedélynek amúgy sem felülről kellene jönnie, hanem organikus elhatározásból, viszont a tiltásnak sem felülről kellene jönnie. Amúgy is sok a kérdés. Például mi az, hogy házasság? Mi az, hogy család? Nekem a házasság szövetség, a család pedig egy választott szeretetközösség. Neked van személyes meggyőződésből született, egyéni definíciód? És tudom, hogy az alkotmánytól függetlenül a buzik szerethetik egymást, együtt is lakhatnak, bejegyezhetik élettársi kapcsolatukat, sőt, ha végrendeletet írnak, örökölhetnek is egymás után. Viszont elgondolkoztunk már azon, hogy hová visz bármilyen megkülönböztetés, hogy miért nem jár mindenkinek a jog, hogy megünnepelhesse azt, hogy szövetségre lép a szerelmével? És tökmindegy, hogy te személy szerint hiszel-e a házasságban, viszont el tudod-e fogadni, hogy valakinek az elköteleződés rituáléja sokat jelent? Hogy a melegházasság legalizálásával nem több buzi lesz, hanem egyszerűen csak fel merik vállalni magukat az emberek? Hogy mi van, ha a Pride hét nem önmagában a nemi identitásra való büszkeségről szól, hiszen senki nem lesz több vagy kevesebb attól, hogy homo vagy hetero, hanem az önmagunk felvállalására irányuló belső munka és az ebben elért eredmény fölött érzett büszkeségről? Ettől még nem kell kimenni, nem kell vonulni, nem kell szeretni a buzikat, vagy a cigányokat vagy bármilyen csoportot, csak azért, mert valamilyenek. Csak jó volna, ha az események és jelenségek tükrében tudnánk önmagunkról gondolkodni. http://deliriumpremens.blog.hu/2013/07/05/pride_and_prejudice_336

Leszakad az agyam! Természetesen mindenki követheti azt, amire vágyai késztetik, de a házasságot szerintem különnemű, közös gyermeket egymással a szexuális aktus által nemzeni képes párok élet és szeretetközösségére találták ki, mert a gyermekek felnevelésére még nem találtak ki jobbat, akkor sem, ha vannak és voltak problémák. A tudomány talált elkerülő utakat a kevés, gyermekáldást az általános módon elérni nem képes párok részére, de az egyneműeknek nem lehet igazi közös gyermeke.Ez döntő különbség és ezért álságosnak találom a házasságra, sőt, egyházi áldással kötött házasságra irányuló vágyakat. Az embernek, szerintem, el kell fogadnia önmagát, s tudomásul venni, h. vonzalma, irányultsága a többségétől különbözik és hogy ez mivel jár. A környezet is nagyságrendekkel elfogadóbb, mint akár csak évtizedekkel ezelőtt. Más kérdés az, h. a szülők általában azt szeretnék, ha gyermekeik nemi irányultsága az övékkel, ill. a többséggel egyező legyen, tehát egy más, egy különböző életút olyan beállítása, h. mindegy, sőt, a kisebbségi akár követendő is, nagyon nem szimpatikus. Kevés szülő nem szeretné, hogy a gyermeke hagyományos, harmonikus házasságban éljen és legyenek saját unokái, akikben folytatódik.

Ideje lenne végiggondolni, hogy ha megtesszük az első lépést a házasság liberalizációja felé, annak mi lehet a folytatása. Mert ez esetben idővel a többnejűség (többférjűség?) is képbe kerülhet, hiszen abban is felnőtt emberek, önként szeretnének megházasodni. Lehetnének egészen különös családok is, ahol pl. 3 anya és 4 apa lenne, akiknek egy része mondjuk meleg, transznemű vagy Isten tudja micsoda. És végül is az ő jogaikat sem illik korlátozni, ha ők így szeretnének házasságban élni.