Trafikosnak lenni

„Szociálpszichológiai kutatások szerint egy csoporthoz tartozást, pl. a nemzeti érzelemmel kapcsolatos mintázatot durván háromféleképpen jellemezhetünk, abban a vonatkozásban, hogy milyen arányban jelenik meg benne az azonosulás a csoporttal, és a képesség a bűntudatra és a szégyenre, ha a csoport valami disznóságot követ el. Vannak, akik a csoporthoz lazán kötődnek érzelmileg, ők nem különösebben azonosulnak, és nem is élnek át bűntudatot, ha a csoportnak (nemzetnek, stb.) úgymond viselt dolgai vannak. A másik kontingens lojális, érzelmileg elkötelezett, azonosulni tudó emberekből áll, de nem dicsőítik, nem tekintik mindenek felett álló szuperfantasztikumnak a csoportjukat. Ők bűntudatot és szégyent élnek át, ha a csoport helytelenül cselekszik. Ezen képességük miatt esetleg mélyebben megértik, miről beszélt Jézus Krisztus jártában-keltében. A harmadik csapat érzelmileg elkötelezett, és egyidejűleg dicsőíti, glorifikálja a csoportját, és ha az bűnt is követ el, ez számukra megmagyarázható, és nem probléma. Ennek a felállásnak a jelentőségét az adja, hogy míg a második szakasz képes a bűntudatra, annak a felismerésére, hogy mi helyes és mi helytelen, és ezáltal a jóvátételi viselkedésre, ami a más csoportokkal, nemzetekkel való megbékélés és együttműködés alapja, a harmadik csapat erre képtelen. Sőt, a második szakasz tagjait esetleg lazán le is árulózza, mert nem az egyetemes erkölcs számít, hanem a csoport dicsősége. Minél áldozatibbnak érzi magát ráadásul egy csoport vagy egy nemzet, annál kisebb az önértékelése, és annál kevesebb az empátiája, ugyanis őt kell megérteni, az a környező világ feladata, de ez nem kölcsönös, mert ez a csoport eleve fantasztikus, és a legnagyobb áldozatokat hozta a világcsoporttá válás sebző útján.

Ezért kell fölírni a trafikokra, hogy Nemzeti Dohánybolt, mert akkor beszippantjuk a csalásunkat, cosa nostrás újraelosztásunk újabb kis csemegéjét a nemzetinek nevezett dolgok erőterébe, és az arra fogékonyak talán akár trafikmenet árán is készek lesznek demonstrálni, hogy nem gyalázhatják a brüsszelita hazaárulók nemzeti szimbólumainkat, melyek közé a trafikok is bekerültek úgynevezett szellemi apportban.”