Megfelelő nézőpontból bőven van tehát mivel dicsekednie a kormánynak – és, szerencséjére, ténykedését épp elegen nézik a jó szögből.
„Itthonról nézve valódi sikermutató az infláció csökkenése, hiszen korábban ritkán élhettünk együtt három százalék alatti pénzromlással. Ha a stagnáló-vegetáló állapotból nem sikerült is kitörni, korunk betegségének, a stagflációnak legalább az inflációs lábát kirúgta a kormány. Hogy milyen áron? Bármi áron. Momentán az eufemisztikusan rezsicsökkentésnek titulált hatósági árszabályozással, amely megtiltja a közszolgáltató vállalatoknak, hogy működési és fejlesztési költségeiket az áraikban érvényesítsék. A rövid távú szavazatmaximálásra játszó kormány számára az igazán nem probléma, hogy amit a fogyasztók a díjak csökkentésén nyernek, azt majd a szolgáltatás minőségének romlásában fizetik meg.
Megfelelő nézőpontból bőven van tehát mivel dicsekednie a kormánynak – és, szerencséjére, ténykedését épp elegen nézik a jó szögből. Amire viszont valóban nehéz volna büszkének lenni, az a javuló folyamatok fenntarthatósága – de ez a brüsszeli bürokratákon kívül láthatóan keveseket érdekel. A pillanatnyi, többnyire látszólagos eredményeket ugyanis a vagyonok és jövedelmek durva átcsoportosításával, nevén nevezve: rablással érte el a kormány. A magánpénztári vagyon nagy részének kisajátításával, a pénzintézetek és más szolgáltatók brutális, vagyonvesztéssel járó különadóztatásával, a költségeket nem fedező hatósági árszabályozással kiszabadította magát a nemzetközi szervezetek szigorú ellenőrzése alól. A személyi jövedelmek és szociális juttatások célirányos, a magasabb státusúaknak kedvező átrendezésével, valamint a végtörlesztés és a rezsicsökkentés gáláns (értsd: a cechet mással megfizettető) ajándékával pedig láthatóan a társadalmi békét is sikerült megvásárolnia.
Mindezt azért, hogy a jövőben végképp azt tegyen, amit csak akar. Már, ha mi is úgy akarjuk.”
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
Megbecsülésre méltó, világszerte irigyelt regionális integráció részei lettünk, de van még mit elfoglalni. Brüsszelt, vagy legalább a méltó helyünket benne. Kohán Mátyás írása.
Nem lettünk még szegényebbek náluk, bármit is ír vagy sugall a balos sajtó. Nézzük, mi maradt ki az elemzésükből!
Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza kijelentette, „gyorsulhat a gazdasági növekedés”.
Márciusban ismét növekedett a vendégéjszakák száma Magyarország minden régiójában. A turizmust jellemzően az Európából érkező vendégek hajtották, de érdemben nőtt a belföldi vendégéjszakák száma is. Ezek a tendenciák hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez.
Matolcsy György után a kamarai elnöknél járt a gazdasági miniszter, aki szerint változhat a vállalkozások besorolása.
Izrael Állam politikájának kritikája lehet jogos, sőt! Csak a Föld színéről való eltörlésével ne tessék kacérkodni. Kacsoh Dániel írása.
A volt főpolgármester ugyanakkor tisztességtelennek tartja, ahogy az egykori BKK-vezér a 3 metró járműfelújításáról beszél manapság.
