Tavasztól őszig kerékpárral járok is dolgozni. Ez számomra teljesen természetes. Interjú.
„Csak kevesek számára tudott, hogy szeret biciklizni. Arról azonban inkább, hogy befolyásos üzletember, a Westend-et tulajdonló Trigránit Zrt. igazgatóságának elnöke, aki szerepel a »100 leggazdagabb magyar« listán. Milyen a kerékpáros Nyúl Sándor?
A kerékpározásnak számomra van egy racionális és egy érzelmi része is. A racionális, hogy a Trigránit ingatlan beruházásokkal foglalkozik, nemcsak Magyarországon, hanem a régióban is. Mi most éppen itt ülünk Westend-ben, ami Budapest egyik legnagyobb ingatlanja, ráadásul Budapest kellős közepén, és amihez hat hatalmas parkoló tartozik. Egy ilyen monstrum hatalmas forgalmat generál a környéken, ami használja a területet, eszi a levegőt. Paradoxnak fog hatni talán, hogy egy ekkora ingatlanfejlesztés egyik vezetőjeként éppen én mondom ezt. Ugyanakkor azt is állítom, hogy éppen egy ilyen, központi fekvésű áruházat, semmi értelme autóval megközelíteni.
Mint ahogyan azt gondolom, hogy az aránytalan autós közlekedés is zsákutca a városokban. Sem közlekedéshatékonysági, sem egészségügyi szempontból. Az érzelmi része pedig az, hogy a kerékpározás öröme számomra még ugyanannak a Nyúl Sanyikának az öröme, aki 10 éves korától iskola után egész nap biciklizett a Sas hegyen.
A sportot Ön mindig is szerette. Fiatal korában vívott, később 2011 őszéig a Magyar Vívószövetség alelnöke volt, létrehozta a BOM Magyar Sportért Alapítványt. Hogyan jött a kerékpározás az életébe?
Nem jött, sose ment el. Gyerekkoromban megkaptam a »félszovjet-félverseny« kerékpáromat, amivel végigbicikliztem a gyerekkoromat. Azóta folyamatosan van kerékpárom. Ha tehetném, csak biciklivel járnék dolgozni. (...)
Milyennek látja Budapestet kerékpárosbarát szempontból?
Én mindenképpen támogatom, hogy Budapest kerékpárosbarát város legyen. Ehhez beruházások kellenek, források és megfelelő ösztönzés. Ennek eszköze lehet a parkolási díjak rendszerének átalakítása, de én egészen odáig el tudnék menni, hogy aki kerékpárral közlekedik, vagy takarékos mopeddel, az akár adó visszatérítést is kaphasson. Hiszen ez utat, parkolókat szabadít fel és ezzel élhetőbbé teszi a várost. Svájcban például még január-februárban is a tömegközlekedés mellett kerékpárral közlekednek az emberek. Az ottani irodaházaknak az egyik szintje csak a kerékpártárolásra van fenntartva.”