Ebben a küzdelemben az ezüstéremnek nincs értéke

„De az »elmúltnyolcév« a szocialista párt bélyege maradt. Annak ellenére is, hogy Gyurcsány és Bajnai már más pártokat vezet. Ön korábban nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy megújítsa az MSZP-t, lecserélte a teljes vezetőséget, a logót, teljesen átírták az alapszabályt. Mégis mintha sokan nem tartanák elég hitelesnek a korszakváltást.

Válaszolhatnám erre azt is, hogy ha a megújult MSZP nem hiteles e tekintetben, akkor azok sem lehetnek azok, akik vezetői voltak ennek a nyolcéves periódusnak. Az élet úgy hozta, hogy az elmúlt nyolc év szocialista kormányaink egyik miniszterelnöke sincs már a szocialista párt mellett. Legyünk realisták: ez a fajta »nyolcévezés« mindhárom pártot sújtja. A DK-t Gyurcsány miatt, az Együtt 2014-et Bajnai miatt, az MSZP-t pedig a kormányzó többség biztosítása miatt. Ezt a fajta megbélyegzést nem tudjuk csak úgy lerázni magunkról, mint kutya a vizet. Nem elég azt mondani, hogy »nekem mától nincs közöm azokhoz az évekhez«. Ha ilyen egyszerű lenne, már rég megnyertük volna a választásokat. Amikor újra pártelnöknek választottak, az első beszédemben végigvettem a kormányzás hibáit, és megkövettem érte a választókat. Elismertem, hogy a fideszes kétharmad létrejöttében az MSZP tévedéseinek is komoly szerepe volt. Annál többet nem igen lehet tenni, mint beismerni a saját hibáinkat, tanulni belőlük, és új pályát nyitni. Ha a korszakváltásról beszélnek, le kell szögeznem: mi már ezt rég megtettük. Az MSZP változott a legtöbbet a rendszerváltás óta. Ugyanakkor tény, hogy tovább kell vinnünk ezt a vártnál nehezebben építhető új imázst, és közben politikai cselekvéssé kell formálnunk az emberek csalódottságát.

Jól vettem ki a szavaiból, hogy valójában azt mondta, hogy ön erősebb kihívói karakter a volt miniszterelnököknél?

Én csak azt mondom, hogy ami bélyegként hátráltatja még az MSZP-t, az ugyanúgy lehúzza Bajnai Gordont is. Ugyanakkor az is látható, hogy az LMP-ben nehezen találni olyan emblematikus figurát, aki részese volt az elmúlt nyolc évnek, mégsem sikerült áttörést elérniük és harmincszázalékos szimpátiát szerezniük. Ebből az is látszik, hogy a választók támogatásának megszerzése bonyolultabb feladvány annál, mint hogy egyszerű politikai kommunikációval meg lehetne oldani. Senki ne gondolja, hogy ha kész a szövetség, az másnap automatikusan erősebb lesz a Fidesznél. Az együttműködés szükséges, de nem elégséges a választási győzelemhez. Megfelelő szervezetet és üzeneteket kell társítani ahhoz, hogy a bizonytalanok a demokratikus ellenzék mellé álljanak.

Látja azt a helyzetet, amikor az MSZP kongresszusa Bajnai Gordont kéri fel miniszterelnök-jelöltnek?

Az MSZP életben maradására korábban senki nem fogadott volna, most mégis mindegyik ellenzéki szereplő alapvetésként fogadja el, hogy a szocialista párt nélkül nincs kormányváltás. Szervezeti logikán ez a párt joggal lép fel azzal az igénnyel, hogy meghatározó szava legyen a miniszterelnök-jelölt kérdésében. Ezt a jogot elvitatni a szocialista párttól politikai, stratégiai tévedés. Miközben egyenrangú partnerek között történik majd a szövetségkötés, nem azonos súlyú partnerek között köttetik a megállapodás. Hiszen a mi irodáink fogják segíteni a kampányt, a mi embereink járnak majd házról házra, a mi infrastruktúránkat, humán és részben anyagi forrásainkat fogja a szövetség használni a győzelem érdekében.

Ön ambicionálja a pozíciót?

Nézze, ambíció nélkül vezető nincs.”