„Örök szerelem, ettől nem lehet elszakadni” – így vallott a visszatéréséről a Mandinernek az olimpiai bajnok
Szász Emese a decemberi országos csapatbajnokságon a gyermekei előtt léphet ismét pástra.
A Fidesz még mindig képes a szavazót mobilizálni: gyűlöletkampánnyal, Kubatov-listával, akárhogyan is, de eredményesek. És ez ellen a baloldalnak nincs eszköze. Interjú.
„– Pedig túl vagyunk a választási ciklus felén, s általában a kormánypártok népszerűsége ilyenkor a legalacsonyabb. Bár tény, a Fidesz a 10 százalékos rezsicsökkentéssel már megkezdte az országos kampányát.
– Közvélemény-kutatások igazolják, hogy ez sok szavazatot hozott nekik. Ám azt nem tudhatjuk, a rezsicsökkentésnek mekkora a befolyása a helyi erőviszonyokra. Ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy a Fidesz még mindig képes a szavazót mobilizálni: gyűlöletkampánnyal, Kubatov-listával, akárhogyan is, de eredményesek. És ez ellen a baloldalnak nincs eszköze. Hiába utazott az MSZP és az Együtt 2014 egész vezérkara Dunakeszire: nem tudták az embereket mozgósítani. Világosan látszik, a demokratikus ellenzéknek sem szervezeti, sem politikai válasza nincs a kormányzati sikerpropagandára.
– Dunakeszin a Fidesz képviselője majdnem abszolút többséget szerzett. A szocialisták jelöltjét még az Együtt 2014 favoritja is megelőzte. Bajnaiék ezt úgy kommentálták: korszakváltás kezdődött! Lehetséges, hogy az MSZP legyőzését lényegesebbnek tartják a Fidesz megbuktatásánál is?
– Inkább arról van szó, hogy a demokratikus ellenzéki pártoknak egyelőre az a legfontosabb: minél nagyobb politikai tőkét gyűjtsenek maguknak – egymással versenyezve. Úgy számolnak: később e megszerzett tőke birtokában majd megegyeznek egymással. A koalíciós feltételeket pedig az diktálhatja, aki jobb erőpozícióban lesz. Csakhogy ennek a taktikának óriási kockázata van: félő, addigra annyi sebet ejtenek egymáson a leendő szövetségesek, hogy már a beszélgetni sem lesz kedvük. Nehéz így koalíciót kötni. Másfelől ha valóban összefogásban gondolkodnak, nem ártana még 2014 előtt tesztelni az együttműködést. Ezért is kellene, hogy már az időszakos választásokon kipróbálják: sikerül-e közös jelöltekkel több választót megnyerni, és aktivizálni a bizonytalan szavazókat. Ha a demokratikus ellenzéki erők sokáig folytatják a rivalizálást, előfordulhat, hogy az összefogás próbája és vizsgája is az országgyűlési választás lesz. És az ilyen vizsga eredményessége nagyon kétséges.”