Ponta különös házassága

„A román miniszterelnök azt hangoztatta egy vasárnap esti tévéműsorban, hogy konfrontációval és szélsőséges megnyilvánulásokkal semmit sem lehet elérni. Azt mondta ő a párbeszédben hisz, szerinte ez vezethet egyedül eredményre a román kormánynak az országban élő magyar közösség legitim képviselőihez fűződő kapcsolatában. Ponta a székely zászlóval kapcsolatban kijelentette, hogy a »központi hatalmat jelképező« intézményeken csak a román és az uniós zászlónak van helye. Korábbi hozzáállásán némileg enyhítve, elmondta azt is: »Egyébként ha találunk megoldást – de nem erőszakkal, hanem párbeszéddel – arra, hogy minden helyhatóságnak lehessen saját jelképe, amelyet helyi szinten használ, én ebben nem látok kivetnivalót«. A műsorvezető megkérdezte: el tudja-e képzelni, hogy Székelyföldnek valaha olyan autonómiája lesz, amilyet a marosvásárhelyi petíció aláírói kívánnak. A román miniszterelnök azt mondta, egyelőre nem látta még a beadványt, de majd tanulmányozni fogja, amennyiben persze eljut hozzá. »A regionális fejlődést kell beindítanunk, minél több bukaresti hatáskört kell átruházni az ország térségeire, de nem etnikai, hanem gazdasági alapon« – mondta.

Ezek sem túl biztató szavak, de Ponta simán elutasíthatta volna az autonómiát. Nem tette. Van neki más baja is. Országát éppen annyira tartják korruptnak Nyugaton, hogy Románia schengeni csatlakozása az elmúlt napokban került majdhogynem elérhetetlen távolságba. Csak remélhetjük, hogy Románia vezetői rátapintottak a lényegre: ha a kisebbségek követelései iránti zsigeri gyűlöletükből visszavesznek, már többet tesznek országuk európaizálódása tekintetében.”