El: Simon László

„Szörényi Levente addig-addig kutatta a magyar ősidőket, Attilát és Árpádot, míg egyszer csak maga is táltossá nem vált. Hogy ez pontosan mikor következett be, mégis melyik pillanatban, mikor ajándékozta meg a jövőbe látás képességével Szörényit a magyarok Istene, arról nincs pontos információnk, annyi azonban biztos, hogy tavaly decemberben a zeneszerző már érezte az eljövendőt. Beszélgettünk a Körszállóban, készült az interjú, s amikor azt ecsetelte, hogy mennyire kaotikus a jobboldali kultúrpolitika, visszakérdeztem: L. Simon László kinevezése tán nem üdvös? A válasz így szólt: »Dehogynem. Csak éppen kinyírják. Nem balról. Jobbról.« 

Ahogy a jó próféciák általában, ez is homályos kissé, nem jelöl ki pontos dátumot. Az sem egyértelmű, hogy amikor elhangzik a mondat, akkor már javában zajlik a nyírás, vagy egyszer csak, hirtelen jön majd a rozsdás bökő L. Simon hátába. Mégis, lenyűgöző a teljesítmény. Bevégeztetett, mégpedig úgy, ahogy írva vagyon.

Hogy pontosan mi történt, azt egyelőre nem tudom, annyit viszont igen: hétfőn délelőtt Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke találkozott az államtitkárral, utóbbi pedig megmondta, hogy az MMA által delegált tagokat kitessékeli a Vigadó jókora csúszásban lévő felújítását felügyelő alapítványból. Délután aztán jött a »sem nem cáfolt, sem meg nem erősített« hír: L. Simont leváltják.”