„Ismerjük ezt a típust. Már a gimiben is találkoztunk vele. Ő az a fontoskodó, akit senki nem kért, senki nem hatalmazott fel egy ügy elintézésére. Ráadásul már bizonyította, hogy nem ért a kérdéshez, a múltkor sem tudta elintézni, egyébként is van az ügyintézésre kijelölt felelős. Ez azonban őt nem zavarja, fontoskodik, beleszól, bekavar, ha már használni nem tud, legalább árt.
Bajnai Gordon most Brüsszelben lobbizott, állítólag értünk. Szavazni? Na, azt pont nem lehetett róla. De emlékezzünk csak, 2006 tavaszán a választásokon senki nem találkozott nevével (esetleg Kóka és Gyurcsány, ha lapozgatták a mobilban a számokat), de hamarosan milliók sorsát befolyásolta és eurómilliárdokról döntött. Elvileg Bajnai lenne az ideális brüsszeli bürokrata, közvetlen felhatalmazás nuku, de legalább mindenhez ért és mindent vállal – pontosabban elvállalt. Fejlesztési pénzek, gazdaságpolitika, önkormányzatok, kormányzás. 2006 és 2010 között a jogállamiság területén kívül egész véletlenül pont ezeken a területeken alakult ki iszonyatos válsághelyzet. Lemaradás, eladósodás.”