Kifogási jegyzék

"Követeljük, hogy a jövőben a szakma megkérdezésével kezdjenek bele bárminemű átalakításba a közoktatásban!" De hát, pont a 'szakma' miatt tartunk ott, ahol.Azt is lezüllesztették 'elvtársi tankok'. Az még a Rákosi-rendszerben sem dívott, hogy a hóhér és a megmentő ugyanazon személy legyen.

Az követelhet, aki letett már valamit az asztalra, vagy a követelése kivánsága fejében vállalni is akar valamit. NINCS INGYEN LIBA... csak bajnainak..

- Agyjál pénzt, pénzt, sok pénzt. Még, még. - Miből ? Dolgozni kellene, amiből meg élünk. - Kifogásoljuk a munka felvetését. Miből, miből, el kell venni attól, aki dolgozik.

Hát akkor pontról pontra: Szociális: 1. Az egyeztetés és hatástanulmány hiánya tényleg gond, azonban az ezzel egy pontban említett szociális kiadások növelésének igénye mellé mely adók emelését javasolják, vagy milyen új adók bevezetését, hiszen ez ugye vele jár. 2. A munka törvénykönyve még így is olyan, hogy tulajdonképpen helyettesíti a szakszervezeteket és sokszor ellehetetleníti a kisebb cégek működését. Tele van a munkavállalók rosszul értelmezett érdekeinek védelmével, nagyban korlátozza a munkaerő piaci versenyt és felesleges kiadásokat tesz a vállalkozások vállára. 3. MI abban a tisztességtelen, ha felülvizsgáljuk a rokkantsági ellátásokat egy olyan országban, ahol köztudomásúan a rendszerváltás után sokan menekültek rokkantsági nyugdíjban az akkor újdonságnak számító munkanélküliség elől, amit nem tudtak kezelni az emberek sem lelkileg, sem gyakorlatilag, mivel nem volt tapasztalatuk benne? A közmunka tényleg sok problémát vet fel köztük az említett egyenlő bér elvét is. 4. Ez megint csak jó, de nem is a hajléktalanellátást kellene megoldania a kormánynak, hanem azt, hogy ezek az emberek úgy mint régen, munkáért kaphassanak szállást és kaját törvényesen. 5. Miben segít a progresszív adórendszer? Eddig is ~50% volt a jövedelmet terhelő adó és most is annyi. A különbség igazából a jóváírások és kedvezmények kivezetése okán jött létre, nem az egykulcsos miatt. Egészségügy: 1. Erre a legjobb megoldás a magánkórház és a több biztosítós modell. Akkor reális áron lesz finanszírozva az ellátás és nagyon pontosan meg lesznek határozva a szolgáltatási csomagok. 2. A megoldás ugyan az, mint az egyes pontnál. 3. Szintén 1. pont. Ugyanis a kormány a magáncégeken mindig leveri a szabályok betartását, hiszen annak többletköltsége nem a kormányt terheli, ám ezt éppen ezen okból saját magával szemben sokszor nem tudja alkalmazni. 4. Én annak is örülnék, ha lennének privatizációs folyamatok... 5. 1. pont... Közoktatás: 1. Azt én is, de a szakszervezeteket simán kihagynám a játékból. (Mármint ezeket az izéket, amiket mi viccesen csak szakszervezetnek hívunk) 2. Ez három kérdés. A korhatárral mi a baj? Sok esetben ez egyfajta bújtatott munkanélküliség, hiszen a diákok egy része semmit nem tanul (nem tud, vagy nem akar) a 9-12 osztályban, de az általános után dolgozni viszont elmehetne, ha már tanulni úgy sem fog. Minek erre közpénzt költeni? A központi tananyag nem rossz, hiszen valahol meg kell határozni, hogy mégis mi az a tudásszint, ami elvárható egy iskolában. A részleteken lehetne vitatkozni, de nem a központi tananyag a baj önmagában. Szakiskolában lehet tanítani Petőfit, csak minek? Ahhoz hogy valaki jó lakatos legyen nem kell átfogó irodalmi ismerettel rendelkeznie főleg akkor, ha már eleve gond van az olvasás-készségével. 3. Ezzel egyet is érthetünk. De azért azt is látni kell, hogy nem szabad a ló túloldalára átesni és lehetőséget kell biztosítani mindenkinek, hogy gyermekét ne kelljen "alternatív iskolába" járatnia, ha nem akarja. 4. MI a baj az erkölcs- és hittannal? A hatósági megfélemlítés meg mégis micsoda? Én ilyennel nem találkoztam. 5. Ez elvben jó, de ha a pedagógusokat kérdezzük az oktatás átalakításáról, akkor olyan lesz a rendszer, ami a pedagógusoknak jó és nem olyan, ami a gyerekeknek. Az oktatás ugyanis nem a pedagógusokért van, hanem a diákokért, ám ha valaki beszélt már pedagógusokkal, akkor tudja, hogy elvben ezzel ők is egyet értenek, ám ha gyakorlati kérdésekről, konkrét intézkedésekről van szó, akkor minidig a pedagógusok érdekei kerekednek felül. Felsőoktatás: 1. Tapasztalatom szerint az állami kivonulása valahonnan nem a minőség romlását, hanem javulását hozza. Persze kényelmesebb várni az állami apanázst, mint megdolgozni a bevételért... 2. Pedig ha nem a piacra készül a diploma, akkor mire? Szórakozásra? Persze van olyan diploma, ami nem piacképes, de szükséges, mint a filozófus és hasonlók, de tessék már szelektálni! 3. Valahogy el kell adni az agyatlan választóknak, hogy miért is onnan szedik el a pénzt. Gyűlöletet kelteni könnyű még egy páviánban is, értelmesen elmagyarázni dolgokat viszont szinte lehetetlen. A társadalmi mobilitásról meg annyit: hány takarítónő gyereke járt eddig a közgázra és hány pénzügyesé, bankáré? 4. Ugyan az, mint a közoktatás 5. pontja. Amúgy a kapkodás tényleg nagyon rossz, de most nem is átalakításról, csak a pénzről van szó. 5. Az jó lenne. első lépésbe4n az összes egyetemet magánkézbe (nem állami alapítványi) kell adni és a kérdés máris megoldódott. Kultúra: 1. Nem kellene az államtól függeni! Amúgy nem csak a minisztérium, de semmilyen állami cég, vagy szervezet nem tartja a saját határidejét, de nem is fizet pontosan akkor sem, ha arra szerződés kötelezi. Miért lenne másként ez a kultúrában? 2. Nem kellene az államtól függeni, hanem önfenntartóvá kellene válni és akkor az állam nem nevezne ki csúcsszerveket fölétek! 3. Nem kellene az államtól függeni... 4. Nem kellene az államtól függeni... 5. Nem kellene az államtól függeni...