Orbán és Fico megszelídíti egymást

„Az egyértelműnek tűnik, hogy mindkét politikus kényesen vigyáz arra, hogy fennmaradjon a barátság és a kedélyesség látszata. A diplomáciában sokszor már ez is elég ahhoz, hogy a különböző, változatos érdekekkel rendelkező partnerek között normális és értelmes párbeszéd alakuljon ki. Úgy tűnik, hogy ezzel a megközelítéssel a két kormányfő kölcsönösen szelídíti meg egymást, és próbálja elkerülni a 2009-2010-es időszakra jellemző konfliktusspirált. Mind Fico, mind pedig Orbán az erőteljes és vehemens politikus hírében áll, valamint egyiktől sem idegenek az ellenséges, konfliktuskereső megnyilvánulások. Így ha az egyik fél kilépik a politikai barátságosság kereteiből, a másik egy még erősebb lépéssel válaszolna, és így könnyen, hógolyószerűen eszkalálódna a viszály.

Valószínűleg mindkét oldal tudatában van ennek a robbanáspotenciálnak, és ezért igyekeznek oly látványosan jámbornak és szívélyesnek maradni. A látszatok ellenére azonban Szlovákia és Magyarország viszonya távol áll a szoros baráti kapcsolattól. A felvidéki magyar kisebbség ügye komoly ellentéteket okozott az első Fico-kabinet és az akkori magyar kormány között. A 2009-es nyelvtörvényt és Sólyom László köztársasági elnök kiutasítását, a könnyített honosítási és az arra válaszként születő szlovák állampolgársági törvények követték. A 2010-ben hivatalba lépő jobboldali Radicova- és Orbán-kormányoknak nem sikerült érdemben kiegyezni, igaz már akkor elindult egyfajta normalizálódás.

Robert Fico idei visszatérése sokakban keltett félelmeket, hiszen mindenki arra számított, hogy a kormányfővel együtt visszatér az erősen modortalan és magyarellenes diskurzus is. Ez ugyan nem történt meg, maradt a civilizált diskurzus, de maradtak a megoldatlan problémák is, és a ficói Smer-kormányból sem lett kimondottan kisebbségbarát testület. Hivatalba lépésekor a rég-új miniszterelnök megígérte a kisebbségi status quo fenntartását, és ettől az ígéretétől azóta valóban nem tért el lényegesen. Igaz ugyan, hogy megszüntették a 2012 tavaszáig létezők kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettesi funkciót, és helyette csak egy gyengébb kisebbségi biztosi pozíciót hoztak létre, ám más tekintetben nem történt érzékelhető romlás.”